A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

„Kevés a kisgyerek, meg fog szűnni az óvoda is. 20 kisgyerek, ha van az egész faluban. azok
közül is ki a német! Még az a szerencse, hogy mind a két pap fiatal és a feleségeik
ökumenikus babaklubot csinálnak. Így legalább össze lehet jönni valahol nekünk is. Azt
meséli nagyapám, hogy azelőtt 30-40 gyerek is született évente, ma, ha 5-10 között mozgott a
szám. Az az igazság, hogy ha egy gyönki lány férjhez megy, 60 százalékban elmegy innen.
Nagyon cserélődik a lakosság” – mondja el tapasztalatát egy harmadik generációs
fiatalasszony.
Általános iskola
A II. világháború előtt a gyönki gyerekek iskoláztatása vallási felekezet szerint történt. Egy
72 éves férfi a következőképpen emlékszik vissza iskolaéveire: „Én magyarul az iskolában
tanultam meg. A református német iskolában vegyesen tanultunk, hogy tudjunk magyarul is.
A magyarok is német iskolába járatták a gyerekeket, hogy azok megtanuljanak németül. Az
evangélikusaknak csak a Weil tanár úr volt, az csak német iskola volt.
Ma egyetlen általános iskola működik a településen, ahova körülbelül 400 gyerek jár. Épületét
1976-ben adtak át. Gyönkre járnak a környező hét kistelepülés általános iskolás korú tanulói
is. Az iskolában nemzetiségi nyelvoktatás folyik, vagyis a tanulók emelt óraszámban tanulják
a németet. Az Önkormányzat szerette volna elérni, hogy az általános iskolában is
kéttannyelvű oktatás folyjon, de nem feleltek meg a követelményeknek.
A gimnázium múltja és jelene
Tolna megye első gimnáziumai Nagyszékelyben és Sárszentlőrincen német protestáns iskolák
voltak. A gyönki gimnázium 1812-ben költözött át Nagyszékelyből. 193 Alapító okiratában az
áll: „Ezen Oskolában a német nyelvnek tanítása legnagyobb cél legyen.” Magyari Kossa
Sámuel új épületet emeltetett és pártfogolása alatt sok szegény, fizetni nem tudó tanulót látott
el. A gimnáziumba nem csak gyönki diákokat fogadott. Volt olyan év, amikor gyönki
gyereket nem is írattak be, más években pedig a magyarok és németek mellett zsidó
származású gyerekek is jártak a gimnáziumba. Vallási megoszlásukat tekintve mindig nagyobb
létszámot tettek ki a reformátusok, de az iskola felekezetre való tekintet nélkül minden tanulót
befogadott. A 19. század végén már minden harmadik beiratkozott tanuló izraelita vallású volt. A
gimnáziumi hallgatók számára kötelező volt a német beszéd, fenyítés járt azért, ha valaki
magyarul szólalt meg. Az iskola fenntartásához a református egyház mellett számos német család
is hozzájárult, adományaikkal támogatták az oktatást.
Az ötvenes évek nehéz időszaka után a hatvanas évek elején a megszüntetett bank szomszédos
épületét az iskolához csatolták. 1961-ben elvették Gyönk járási székhely-rangját, és a volt járási
tanács épületét leánykollégiummá alakították át. Ugyanebben az évben ismét elkezdődhetett a
német nyelv tagozatos oktatása.
A gimnázium 1986 óta kéttannyelvű. Vonzásköre országos. 1991-ig a települési önkormányzat
tartotta fenn, ekkor azonban anyagi megfontolásokból átadtak a megyei önkormányzatnak. A
gimnázium azért is fontos a falunak, mert Gyönkön német kisebbség él, és a gimnázium
lehetőséget nyújt a német nyelv továbbtanulására. A helybéliek szerint azonban a gyönkiek ritkán
193 A nagyszékelyi „Helvétziai Vallástételű centrális Iskolát” azaz központi iskolát, gimnáziumot
1806-ban hozta létre Csitsvay András ságvári prédikátor aki fiát Nagyszékelybe küldte német
nyelvet tanulni. A nagyszékelyi német prédikátor, Keck Dániel két fiával együtt ők alkották az első
három tanulót. Gyönkre átkerülve az iskolát Magyari-Kossa Sámuel a kezdetektől pártfogolta, majd
az 1840-től kezébe vette a vezetést is, amiről 1866-ban bekövetkezett haláláig sem mondott le.
245