A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

Németek a statisztikák tükrében és a közösségképben
Bánd, Csolnok, Dunabogdány, Nagynyárád
1. Bevezetés
A kutatás számára olyan különböző megyékben fekvő településeket választottunk ki, amelyeken a
népszámlálási adatok szerint német nemzetiségű és német nyelven beszélő lakosok élnek. Választ
vártunk arra, hogy a népszámlálás adatai mennyiben fedik le a tényleges viszonyokat, milyenek a
falu nyilvános színterein, a családon, ill. a háztartáson belüli nyelvhasználati szokások, milyen az
anyanyelv ismeretének szintje.
E megfontolások alapján a következő négy település mellett döntöttünk: Bánd (Banda), Csolnok
(Tscholnok), Dunabogdány (Bogdan an der Donau), és Nagynyárád (Grossnaarad). Csolnok és
Dunabogdány két közepesen nagy falu, míg Nagynyárád, és Bánd a kistelepülések közé tartozik.
Mind a négy település nagyváros közelében fekszik. Bánd Veszprémtől 10 km-re, Dunabogdány
Budapesttől 30 km-re, Csolnok Dorogtól 5, Esztergomtól 13 km-re, Nagynyárád Mohácstól 12
km-re található. A nagyvárosok közelsége jelentős napi ingázást eredményez, a falvakban ugyanis
kevés a munkalehetőség. Ez utóbbi különösen érvényes ez a két kistelepülésre, Bándra és
Nagynyárádra. A városok mind a négy település esetében közúti közlekedéssel érhetők el.
Mindenütt jellemző a települési infrastruktúra fejlettsége (víz, gáz, csatornahálózat, telefon,
kábeltévé), ugyanakkor hiány mutatkozik a helyi munkalehetőségekben. A megélhetés forrását a
fiatalabb korosztályok számára a településen kívüli munka jelenti, de a földtől még az
értelmiségiek sem tudtak elszakadni egyik faluban sem. A hagyományoknak hódolva
szabadidejükben szőlőt művelnek, bort készítenek.
Településszerkezetüket tekintve Bánd, és Dunabogdány hosszú utcás, ún. „úti” falvak, eredetileg
utcavonalas beépítésű házsorokkal. Egy 1867-es bándi térképen még jól látható, hogy az udvarok
alján a pajták az utcával párhuzamos, az épületekre merőleges láncot alkottak. A telkek
keskenységétől függően ezek össze is érhetnek, így várfalszerűen kerítették a lakóházak és a
gazdasági udvarok két sorát. Szokatlan módon Bándon vastag falú kőházakat emeltek zsupp
tetővel. Az 1870-es években kezdtek el cserepezni. ill. néhány módosabb házat zsindelyeztek.
Dunabogdány határában valaha gyümölcsösöket telepítettek, ma azonban ezeket többnyire
kiirtották, és a házak felkúsznak a környező domboldalakra is. Csolnok utcahálózata sajátosan
alakult. Hasonlít völgyi falura, de utcái a csónak formájú völgyet követve Y alakot öltve
párhuzamosak a főutcával és a völgyet átszelő Janza patakkal. A több utcás, kerített udvaros
Nagynyárád utcái a völgyi és a tervezett falvakhoz hasonlóan futnak, és mértani pontossággal
metszik egymást. 201 Mind a négy falu német lakossága katolikus; Bánd temploma a főutca
mentén, a település központjában, Nagynyárád Mária temploma a falu legmagasabb pontján, a
falu szélén, Csolnok és Dunabogdány temploma – védőszentje mindkettőnek Nepomuki Szent
János – viszont a települések felett emelkedő domboldalon a település középponti metszésében
áll. Csolnok Rákóczi telepi részén áll a Szent Borbála templom.
A falvak építészeti képe Nagynyárádot kivéve a hetvenes évektől kezdődően jelentősen átalakult.
Nagynyárád őrzi még a háború előtti történeti hosszúházas építészet emlékeit, és településszerkezetét.
Csolnokon és Dunabogdányban jelentős át- és újjáépítésekre, a hosszúházak lebontására
valamint újabb lakóterületek kialakítására került sor. Nagynyárádon, Csolnokon,
201 Vö. Barabás-Gilyén 1979
254