A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

3.4. A rendszerváltás után – napjaink
A rendszerváltás Véméndet sokkal jobban megviselte, mint Csolnokot. Ez egyértelműen
perifériális helyzetének köszönhető. Véménd ma jóval szegényebb település, mint Csolnok. A
rendszerváltás után mind a két helyen megszűntek a régebbi munkalehetőségek, szétesett a
téesz, s mivel Véménden a fő foglalkoztató erőt jelentette, nagyobb munkanélküliséget vont
maga után.
3.4.1. Csolnok
A rendszerváltás Csolnokot nem rendítette meg. A TSZ melléküzemágai megszűntek, de a
privatizáció miatt a környezetre káros galvanizálóval még mindig küszködik a falu. Az RT-vé
átalakult téesz végleg csak jó tíz évvel később szűnt meg. A faluban működő MOFÉM
üzemet az önkormányzat vette meg, így az átalakult Szerelvénygyártó Kft. munkahelyeket és
bevételt tudott biztosítani. A faluba települ egy német elektronikai vállalkozás, amely
felszívta az állás nélkül maradt munkaerő egy részét. További munkalehetőségként a két
iskola, és óvoda, a polgármesteri hivatal, a zeneiskola, a Művelődési ház, a kisvállalkozások
jöhetnek számításba, emellett a szakképzett és a diplomás munkaerő ingázik. Az ingázók
legnagyobb része Esztergomban, Dorogon vállal munkát, de akadnak Budapestre utazók is.
Munkájuk mellett a svábok művelik a szőlőjüket. „Van, hát most mit csináljunk vele.
Műveljük. De az is csinál magának bort, akinek nincs szőlője. Megveszi a szőlőt, és otthon
maga kipréseli, behordózza.” „Ez is egy olyan hagyomány, amit folytatni kell. Én nemrégen
kezdtem bele. Megvenném a mellettem lévő szőlőt is, mert ott áll, senki nem műveli, de a
tulajdonosa nem adja el. Elkezdtem művelni azt is, hogy legalább a gyom ne jöjjön át az
enyémre.” A faluban kevés élelmiszerbolt található, mivel zömében a környékbeli városokba,
a szupermarketekbe járnak az emberek bevásárolni. „Egy kiló kenyérért vagy egy liter tejért
nem rohanok be, de a nagybevásárlást biztos nem itt csinálom.” A faluban elérhető
szolgáltatások, ill. üzletek: fodrász, kozmetika, gumiszerviz, fotókidolgozás, vegyes ruházati
bolt, vasbolt, virágbolt, vegyes iparcikk, cukrászda, kocsma, autóklíma. A szolgáltatások
vállalkozásban működnek. Sok vállalkozó él Csolnokon, akik vállalkozásaikat (pl. kertészet,
autósiskola) nem a faluban üzemeltetik.
Csolnokon egy önerőből épített nemzetközi mércével is kiválónak minősített 750 m 2 -es
küzdőterű sportcsarnok szolgálja a sportolási lehetőségeket, de kulturális rendezvényeket is
tartanak benne. Ezen kívül a sportolást szolgálja egy jól karbantartott futballpálya, egy
teniszpálya, egy tanuszoda, amelynek építését szintén az önkormányzat finanszírozta, van két
sportegyesület, a Csolnoki Szabadidő Sportegyesület, és a Horgászegyesület.
A faluban teljes körű a közművesítettség. A rendszerváltás után épült a csatorna- és
telefonhálózat, és befejeződött a gázvezetékek kiépítése. Az összes út szilárd burkolatú. A
kábeltelevíziós rendszeren keresztül közérdekű információkat adnak közre, és a községbeli
eseményeket megörökítő videofilmeket vetítenek. A községben van nyugdíjasklub,
cukorbetegek klubja, valamint egy mazsorett-csoport. A község határában található szépen
karbantartott horgásztó partján hétvégi házak sorakoznak. Csolnoknak ezen kívül van egy
szállodája, és a falusi turizmus keretében is lehet szállást találni.
A polgármesteri hivatalban tudatos községpolitika folyik a fiatalok itthon tartására és a falu
fejlesztésére, munkahelyek teremtésére. 352
A 11 képviselő és a polgármester a német kisebbség képviseletét vállalta, és így a
megválasztott önkormányzat átalakulhatott kisebbségi önkormányzattá.
352 A fiatalok Csolnokon tartására kedvezményes áron juthatnak önkormányzati építési telekhez.
377