A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

Érdekes helyzetet tapasztalhatunk a két nagyközségben, Csolnokon és Dunabogdányban. Itt a
nemzetiségi kultúrához való kötődés magasabb értéket mutat mint a nemzetiségi önbevallásoknál,
mint a csoport önképében megjelenő értéknél. Ezt a jelenséget azzal magyarázhatjuk,
hogy azok sem tudják kivonni magukat a kulturális hagyományok érzelmeket
hordozó és felkeltő hatása alól, akik származásukat tekintve svábok, de magyarnak vallják
magukat és/vagy anyanyelvüket (vö. Bindorffer 2001). A 2001-es népszámlálás azt mutatja,
hogy a kulturális hagyományokhoz való kötődés országosan nagyon erős a németeknél, közel
90 000 fő állította magáról, hogy kötődik a német nemzetiségi kultúrához. A népszámlálás
adatait figyelembe a kultúra iránti vonzalom Bándon, Csolnokon és Dunabogdányban
magasabb százalékban van jelen az emberek életében, mint származástudatuk; Nagynyárádon
viszont erősebb a származástudat, a származási identitás, mint a kultúrához való kötődés.
Tudvalévő, hogy minden kisebbség arra törekszik, hogy megtartsa tagjait, és azokat se
engedje ki soraiból, akik asszimilálódni akarnak. Ami a kultúrához való kötődést illeti,
Bándon és Nagynyárádon ellentétes egyéni törekvéseknek lehetünk tanúi. Abból, hogy ebben
a két faluban a németnek tartottak aránya jóval magasabb, mint a kultúrához való kötődést
bevallóké, arra következtethetünk, hogy az egyéni asszimiláció aspirációk erősebbnek tűnnek,
mint a csoport megtartó ereje. Az a tény, hogy Nagynyárádon nincsen se zenekar, se énekkar,
tánckarba is csak óvodások és kisiskolások járnak, esetleg indokolhatná a kultúra iránti
nagyobb érdektelenséget, mivel a svábok kulturális identitásukat elsősorban a zenében, a
táncban, a dalkultúra ápolásában élik meg, azonban ha a településeket hasonlítjuk össze és
nem a településen belüli viszonyokat, akkor Nagynyárádé a vezető szerep. Arányait tekintve
itt állították ugyanis a legtöbben azt, hogy ragaszkodnak etnikai kultúrájukhoz.
4. tábla. A háztartások nemzetiségi eloszlása
Dunabogdány Bánd Csolnok Nagynyárád
német
(egyedülállók, homogén házasságok és
velük élő leszármazottak, heterogén
házasságok német tagja és a
leszármazottak)
545
94,5%
309
93,4%
1115
88,4%
419
90%
magyar (=heterogén házasság esetén a
magyar tag)
32
5,5%
22
6,6%
136
10,7%
44
9,4%
egyéb horvát 0 0 10 3 1
cigány
0,9 0,6
%
1
szlovák 7
szlovákiai magyar 2
szlovák/német 1
horvát/német
1
Összesen (vizsgált lakosok száma) (100%) 577 331 1261 466
Mint a táblázatból látható, a vizsgált háztartások döntő többségében a házasfeleket németnek
tartják. A vegyes házasságok aránya Csolnokon és Nagynyárádon a legmagasabb; abban a két
faluban, ahol a legmagasabb az etnikai kultúrához való kötődés aránya. Ez első pillantásra
ellentmondásnak tűnhet, ugyanis a vegyes házasságokat az asszimiláció melegágyának
266