A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

közlekedési útvonalaktól való távolság, a nehezen megközelíthetőség, és a vasút, 166 az
infrastruktúra hiánya miatt elkerülte az ipartelepítés. Az elöregedő, illetve elvándorló lakosság
nem kedvezett semmiféle fejlődésnek. Annak ellenére, hogy Gyönkön továbbra is működött
az országos gyűjtőkörű ma már német-magyar kéttannyelvű gimnáziummal, leány- és
fiúkollégiummal, továbbra sem tudott kitörni a falusiasodás ördögi köréből. Kétségtelen, hogy
ehhez a földművelés évszázados hagyományai is hozzájárultak. Gyönk, adottságaiból
következően, mindig is elsősorban földműves község volt. 167
„Amíg Gyönk járási székhely volt, mindenünnen idejártak ügyeket intézni, és ha már itt
voltak, vásároltak, fodrászhoz, orvoshoz mentek. Idejöttek iskolába, moziba, vagy ha valamit
meg kellett javíttatni. Azóta csak hanyatlás van” – sommázta a falu egyik vezetője. Az 1950-
es évektől a település iparosodásában, gazdasági életében meghatározó szerepet töltöttek be
az itt tevékenykedő üzemegységek, gazdálkodó szervezetek: a KIPSZER Gyönki
Gyáregysége, a Mezőgép Gyönki Üzemegysége, az Elegancia Ipari Szövetkezet Gyönki
Üzemegysége, a Vegyesipari Szövetkezet, a Petőfi Termelőszövetkezet valamint a Víz és
Csatornamű Vállalat.
„Anno 10 nagy cég volt a faluban, azok megszűntek. Helyette a helyben maradónak nem volt
más választásuk volt, mint a föld. A sváboknak ez nem is okozott problémát, megvették a
TSZ-ben lerobbant gépeket, azzal kezdtek neki. Értetettek a földhöz, hisz abban nőttek fel. Jól
csinálják” – meséli egy félig sváb férfi. Más vélemény szerint „Az emberek ma már nem
tudnak megélni a földből. A határban kevés a föld, két gazda vásárolta fel, illetve béreli a
termőföldet. De ezek se csak a földből élnek”. A még kétségtelenül meglévő földművelés
mellett helybeli munkalehetőséget nyújt még az óvoda, az általános iskola, a gimnázium.
Ezekben az intézményekben kb. 50-60 fő talál munkát. Szerény mértékben kínál állást a
Polgármesteri Hivatal, az egészségügyi ellátás, a gyógyszertár. A falu varrodájában közel 50
fő dolgozik. Munkát lehet még találni az egykori Sulkowski kastélyban működő Szociális
Otthonban, ahol Tolna megye legnagyobb ilyen jellegű intézményét helyezték el. A gyönkiek
ma már nem élnek a földből. A határban kevés van belőle, két gazda felvásárolta, illetve béreli
a termőföldet. De ezek a gazdák sem csak a földből élnek. A vállalkozások családi jellegűek,
nemigen foglalkoztatnak családon kívüli munkaerőt. 168 A rossz közlekedési viszonyok és a
nagy távolság miatt kevés ingázó. Aki mégis ezt választja, saját gépkocsijával utazik. A
településen nagyon sok a nyugdíjas, akik már csak saját kiskertjüket művelik.
A falu lakosságának összetétele ma is állandó mozgásban van. Gyönkiek költöznek el, a még
szegényebb és még kevesebb munkalehetőséggel rendelkező falvakból ide települnek be.
„Folyamatos a ki- és betelepülés. Úgy 1986 körülig én itt mindenkit ismertem. Ma van olyan
név, amit sose hallottam. Gyönkről elmennek a gyönkiek, helyükbe jönnek a még szegényebb
falvakból” – meséli egy gyönki őslakos. „Munkaerőhiány, elöregedés, elköltöznek az emberek
Tamásiba, ami 35 kilométerre van innen. Van, aki még távolabb megy, Szekszárdra,
Dombóvárra, na meg Budapestre. Mindenáron én sem maradnék Gyönkön, de van állásom,
remélem lesz is, mert én nem szívesen mennék el” – állítja egy fiatalember, akinek minden
166 A legközelebbi vasútállomás a 7 km-re fekvő Keszőhidegkúton van. A vasútállomáshoz egy
kanyargós harmadrendű útvonal vezet, ahol két gépkocsi nehezen fér el egymás mellett. A
települést buszjáratok kötik össze a vasútállomással és a környező kistelepülésekkel.
167 A település címere a szőlő és a kalász jelképeivel egyértelműen a föld megművelésére és a
bortermelésre utal. A címerben a könyv és toll szimbólum Gyönk büszkeségét, a gimnáziumot
jeleníti meg.
168 A legfrissebb adatok szerint (2002) a faluban 80 vállalkozás működik.
226