A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

Az általános iskolában karácsonykor a gyerekek koncertet adnak, németül. Szenteste
Betlehemes játékot adnak elő a templomban, a Wagenhoffer kórus pedig az éjféli mise előtt
német énekeket éne-kel. „A hetvenes években nem volt más, csak az úttörő dalok. A német
dalok éneklése csak jóval később kezdődött. A jettingeniek 376 is segítettek ebben. Az egyik
kolléganő hozott haza német dalokat. Óriási sikere volt a gyerekeknek.”
A telepi Bányász Művelődési Házban működik a Bányász Klub, és a Bányatörténeti Múzeum.
Szeptember elején a klub és a Bányász szakszervezeti szövetség Csolnoki Nyugdíjas
Alapszervezete bányásznapi rendezvényt tart. Ezenkívül Csolnokon van egy Helytörténeti
Gyűjtemény is.
6.2.2.2. Véménd
Véménden hallottam egyik interjúpartneremtől, hogy „a hétköznapi életből eltűnt a sváb,
csak a kulturális rendezvényeken erősítjük a hovatartozást”. Kétségtelen, hogy ez országos
jelenség, de az átalakult modernizált életben a nemzetiségi kultúra ápolása jelenti az
identitásőrzés egyik nagyon fontos területét. Véménden is működik tánckar, zenekar és
vegyes kórus, bár itt nem tömörültek egyetlen egyesületbe.
A tánckar utánpótlása az általános iskola tanulóiból kerül ki, mintegy húszan vannak.
Elsősorban lányok járnak, kevés a fiú, ahogy Csolnokon is. Az ok: sokkal inkább szeretnek
focizni. „T. nem is jönne, ha otthonról nem noszogatnák” – pletykálkodnak a lányok. Próba
előtt beszélgetünk. Kiderül, hogy a német órát összesen egy kislány szereti, egy másik szerint
„az egész túl van erőltetve”, és inkább angolul szeretnének tanulni. A gyerekek a próbákat
kevésbé élvezik, de a fellépéseken aratott sikerekre, és a versenygyőzelmekre nagyon
büszkék. 377 Köztük is vannak magyarok, de itt sem tesz senki különbséget.
A 20-28 év közötti fiatalokat tömörítő ifjúsági tánccsoport hétvégeken próbál, mert hét
közben nincs mindenki faluban. A tánccsoport összetétel kisebb-nagyobb szünetekkel állandó
változásban van. „Ha lányok férjhez mennek, elköltöznek.” – panaszkodik Horváth Etele, aki
ezt a csoportot is vezeti. Ezek a fiatalok nagyon szeretnek táncolni, élvezik, amit csinálnak. A
harmonikazenét Poller József, aki egyben a falu kántora, és a fia szolgáltatja mind a két
csoportnak. Az ifjúsági tánckar próbája után élénk társasági élet folyik az iskola
tornatermében. Véménden nincs diszkó, a mozit bérbe adták, van ugyan két kocsma, de oda a
tánckaros fiatalok nem szeretnek járni. „Mit lehet itt ezen kívül csinálni A falu dögunalom”-
mondja egyikük, de azért el nem költözne Véméndről. A hagyományőrzés egy csoportba
hozza össze a fiatalokat, és ha nem is hangsúlyozzák azt, hogy ők németek – a mostani
csoport tagjai mind svábok és tudnak is svábul – az összetartozástudat átélése mindenképpen
megerősíti identitásukat. A tánccsoportok vezetője a szomszéd faluból, a magyarok lakta
Szebényből nősült Véméndre és nagyon sokat tesz a hagyományok megőrzése és a csoport
összetartozása érdekében.
Véménden, mint minden sváb faluban hagyományai vannak a hangszeres zenélésnek. „Régen
a zenét a családban tanultuk” – mesélték az öregek. A háború a zenélés folytonosságát nem
tudta megtörni. Az egyik leghíresebb zenekar vezetője, a 87 éves Brannbauer Gáspár az egész
életét végigzenélte, „még a székelyeknek is játszottunk” – mondta nem kis büszkeséggel.
A véméndi fúvószenekar Gasz Mihály karnagy vezetése alatt lett országos hírű. A véméndiek
azt tartják, hogy „egész Véménd Gász Mihálytól tanult zenélni”. A zenekar, vezetőjével ifj.
376 Jettingen az egyik testvérváros. Lásd a következő fejezetet.
377 2005-ben Horváth Etele általános iskolai tánckara nyerte meg a Solymáron rendezett országos
versenyt.
399