06.02.2015 Views

A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Jensen nem fogadja el Preuss azon állítását, hogy a szertartások valamilyen cél érdekében<br />

folynának. Szerinte a gyermekáldás kérése, az esőkérés stb. csupán az ember akaratának a<br />

kinyilvánításai. Ha ugyanis Preuss-nak igaza lenne, akkor az embernek asszociatív úton, kauzális<br />

logikával kellett volna a célok elérését meghatároznia. Jensen szerint az esőszertartások<br />

nem az istenséget kényszerítő erőként jelennek meg, hanem visszautalnak az őserőre és az<br />

emlékezést, az ősidő tudatosítását szolgálják. Úgy véli, hogy ha a társadalom nem tartja<br />

állandóan napirenden az adott jelenség isteni eredetének tudatosítását, akkor akaratlanul<br />

megjelenik a csodavárás és a könyörgés, s ekkor válik a szertartás célirányos tevékenységgé.<br />

A sámánizmus mint kulturális jelenség nem függ az adott nép vallásának formájától, létrejöhet<br />

ott is, ahol dema istenek, vagy a mennyekben trónoló isten áll a vallási képzetek<br />

középpontjában. A sámánizmus azon a felismerésen alapul, hogy az ember mint szellemi<br />

lény, a szellemi folyamatok láncszeme, s a világ megtapasztalható jelenségei a szellemek<br />

világában párhuzamos folyamatokként játszódnak le. Ebben a folyamatban a sámán rendelkezik<br />

azzal a képességgel, hogy pszichés koncentrációval ezekre a párhuzamosan lejátszódó<br />

folyamatokra hasson, tehát nem konkrétan avatkozik a történésekbe, hanem a párhuzamosan<br />

futó szellemi folyamatokra gyakorol hatást.<br />

A sámán különleges lelki tulajdonságainak megfelelően képes közvetíteni az emberek és az<br />

istenek, szellemek között. Fontos feladata a gyógyítás, az éhínség, a közösség katasztrófahangulatának<br />

megszüntetése, szertartások lebonyolítása. Át tud változni különböző állatokká,<br />

képes együtt utazni a szellemekkel, elő tudja hívni őket, parancsol nekik, mindenre képes,<br />

álmot fejt, legjobban ismeri a törzs mítoszait, szellemi, nem ritkán politikai vezető. Kiképzése<br />

akár öt-tíz évig is eltarthat. Nehéz próbákat kell ez idő alatt kiállnia: testi megpróbáltatások,<br />

hosszú egyedüllét stb. A sámán különleges lelkiállapota a transz, a sámánizmus legfontosabb<br />

eleme, egyben feltétele is annak, hogy a sámán feladatainak eleget tehessen. A sámán<br />

helyzete kiemelten megbecsült, társai hisznek különleges képességeiben. A közösség az<br />

egyetlen autoritás, amely megítélheti a sámán tevékenységét, vagy hisz neki, vagy sem. A<br />

sámán tevékenységének fontos eleme a mágia.<br />

Kevés könyv volt olyan hatással az antropológiára mint Tylor „Primitive Culture” című<br />

munkája. Jensen kritizálja Tylort is, amiért elutasítja a diffúziós elméletet. Jensen szerint<br />

ugyanis csak így magyarázhatók meg az egymástól nagy földrajzi távolságokra élő népek<br />

hasonlóságai. Tylor szerint a vallás minimális meghatározása az ember szellem lényekbe<br />

vetett hite. Abból indul ki, hogy az ember magyarázatot keresett az élő és a holt közötti<br />

különbségekre, valamint az álomra. Jensen szerint azonban az ember, amikor még csak mint<br />

biológiai lény létezett, szellemi lényekbe vetett hit nélkül, akkor is aludt, álmodott és meghalt<br />

anélkül, hogy bármiféle gondolat lett volna ezekről a jelenségekről, mert elfogadta a világ<br />

jelenségeit mint valóságot. Jensen nem tartja magától értetődőnek, hogy amikor az ember<br />

elgondolkodott ezekről a jelenségekről akkor a lélek képzetére jött rá, mert ha ez így lenne,<br />

akkor a két ember gondolatmenete tisztán kauzális és logikai lenne. Az alkotás folyamatai<br />

pedig Jensen állítása szerint soha sem korlátozódnak ok-okozati összefüggésekre. Szerinte az<br />

embernek egyáltalán nem volt szüksége az álomra és a halálra ahhoz, hogy a szellemi<br />

folyamatokról és saját létének fontosságáról meggyőződjön. Tylor arra sem ad magyarázatot,<br />

hogy hogyan alakultak ki a szellemekből az istenképzetek. Jensen úgy gondolja, mindenféleképpen<br />

az istenképzetek voltak előbb, mivel az ember számára minden az isteni<br />

felsőbbrendű ősélményen keresztül jelenik meg. Ugyanis a természeti népeknél az a valami,<br />

amit mi léleknek fordítunk, a dema istentől származik és a halál után hozzá tér vissza, aki<br />

majd újra „kiosztja” egy születendő gyermek számára.<br />

Jensen az ős- és halott kultuszban is azt akarja bizonyítani, hogy az istenképzet volt előbb.<br />

Úgy véli, hogy a halottakhoz fűződő vallásos viszonynak az az oka, hogy az ember az<br />

26

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!