A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

eformátus németek inkább a hessen-i Casselból, az evangélikusok pedig Német országnak
több tartományaiból származtak” (idézi Szilágyi 2000: 8).
A falu lakói között mai is megoszlanak a vélemények arról, hogy a török hódoltság után a
kamarai birtokon fekvő kihalt faluba ki, és mikor érkezett, illetve, hogy kié a betelepedés
elsőbbsége. Magyarok és németek az elsőbbség kérdésében nem is annyira a nemzetiségek
érkezésének sorrendjét tartják elsődlegesen fontosnak, bár ez sem elhanyagolható, hanem azt,
hogy mely vallás képviselői telepedtek le először a faluban. 135 Magyarok, németek,
reformátusok és lutheránusok küzdenek az elsőségért. Mivel biztosra vehető, hiteles, a
betelepedés idején íródott és mindenki által elfogadott írásos adatok a betelepedés körülményeiről
nem állnak rendelkezésére, mindenki sokkal későbbi, akár több mint száz évvel
később született iratokra hivatkozva, saját verzióját adja elő.
A ma élő falubeli magyar reformátusok egy 1877-ben készült visszaemlékezés alapján,
melyet Széki Elemér, a gimnázium egyik tanára írt, azt állítják, hogy a református gyülekezet
a falu keletkezésével egy időben jött létre, és sokkal korábbra, 1705-re teszik a magyar
reformátusok megtelepedését. Vélelmezik, hogy elődeik, mintegy 31-40 család a Veszprém
megyei Berhidáról érkezett Magyari Kossa Péter 136 lelkész támogatásával. E gyülekezett
tagjai elsősorban szegény jobbágyokból álltak, kisebb számban ugyan, de birtokosok is
találhatók voltak közöttük. Prédikátoruk Debreczeni István volt.
A magyar nemzetiségű evangélikusok krónikáját lelkészük, Horváth Sámuel örökítette meg.
1787-ban azt írta, hogy ennek a felekezetnek a tagjai ugyancsak Veszprém megyéből, de
Csótról származnak. 137 Ezek szerint 1713-ban 8 evangélikus magyar család telepedett le
Gyönkön minden jószágával és cselédségével együtt. Prédikátort is hoztak magukkal Molnár
András személyében. Az evangélikus magyarok azonban nem engedik át az elsőséget.
Horváth Sámuel azt írja a reformátusokról, hogy Magyari Kossa Péter 1718-ban a királytól
jussul kapta Gyönköt és három pusztáját, „ami után „azonnal kezdettek némelly Reformatus
Atyafiak is itten letelepedni.” A magyar reformátusok letelepedésének időpontját tehát a
magyar evangélikusok 13 évvel későbbre teszik.
A magyar ajkú protestánsok két felekezete között az ellentétek nem csupán a betelepedés
körülményeire vonatkoztak, hanem az egyes felekezetek létszámára is. Mind a két felekezet
saját létszámát tartotta többre. A magyar protestánsok Gyönkön a 18. század elején két
prédikátorral, de csak egy imaházzal rendelkeztek. Tény, hogy a szegényebb reformátusok
létszáma gyorsabban növekedett, s 1720-ban már többségbe kerültek a gazdagabb evangélikusokkal
szemben. A létszámnövekedés következtében hamarosan mind a két felekezet
külön imaházat építtetett.
A németek között is ellentmondás van az elsőbbség tekintetében. Gyönkön a ma élők
evangélikus németek úgy tartják, hogy őseik 1722-ben vagy 1723-ban érkeztek Hessen
tartományból, a német reformátusok pedig mint említettük, csak 1812-ben költöztek
135 Tolna megyében még a hódoltság idején a Wittenberget megjárt Szigeti Imre és Tövisi Mátyás
nyomán terjedtek el a lutheri tanok. Szigeti 1549-ben alapította meg Tolnán a protestáns iskolát.
Halála után az iskola vezetését Sztárai Mihály vette át. Ekkorra a katolikusok már kisebbségbe
szorultak. 1552-ben érkezett Tolnára Szegedi Kis István, aki a reformáció helvét irányzatát
képviselte. Hittérítése hatásra 1558-ra a lakosság nagy része a református felekezetre tért át.
136 A Magyari Kossa kastély ma romokban haver.
137 Ezt az adatok veszi át az 1864-es helynévgyűjtési adattár is.
215