A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

A két nagyobb faluban, Dunabogdányban és Csolnokon saját fenntartású zene- és művészeti
iskolában különböző tanszakokon tanulhatnak a gyerekek. Mind a két községben népszerűek a
fúvósok. Csolnok országos hírű Bányász Fúvószenekarának alakulását 1860-ra teszik.
Énekkarokat találunk Csolnokon és Dunabogdányban. Csolnokon egy zenekar mellett három
énekkar (Vegyes Kórus, Wagenhoffer kórus, Templomi kórus), Dunabgdányban négy zenekar
mellett egy énekkar, a Cecília kórus működik. Csolnokon ezen kívül egy felnőtt és két
gyermektánccsoport is van. Mind a négy település rendelkezik művelődési házzal;
Dunabogdányban és Nagynyárádon ez könyvtárral egészül ki. Csolnok könyvtára az általános
iskolában található. Nagynyárád könyvtárállományának több mint a fele német nyelvű kötetekből
áll. Mind a négy településen van tájház, falumúzeum. Dunabogdányban ezenkívül egyháztörténeti
gyűjtemény, Csolnokon bányászmúzeum található.
Csolnokon az egyházi ünnepek és a búcsú megtartása (május 18-19) mellett rendszeresen tartanak
a falunappal egybekötött bált, ahol fellépnek a kultúrcsoportok, májusfaállítást, Augusztus 19-én
utcabált, bányászati megemlékezést, szüreti felvonulást és bált, Erzsébet-Katalin napi bált,
karácsonyi hangversenyt, közös szilvesztert. December 4.-én, Borbála napján emléktáblát
koszorúznak. A nyugdíjasklub kiállításokat rendez, ahol bemutatják a népviseletüket. Gyakoriak a
kórus- és tánctalálkozók amikor más települések csoportjait látják vendégül. Dunabogdányban a
vallási ünnepeknek van a legnagyobb hagyományőrző szerepük. Bándhoz hasonlóan január 20-án
Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére rendeznek ünnepséget a falu déli határában álló kápolnánál,
május 17-én a Nepomuki Szent János templomnál, augusztus 7-én Szent Donát tiszteletére
rendeznek búcsút az Új kálváriánál – ez a nagybúcsú. Augusztus 18. Szent Rókus ünnepe, ekkor a
falu északi határában álló kápolnánál „kukoricabúcsút” tartanak. Szeptemberben öreg kálváriánál
gulyásfőzéssel egybekötött ünnepséget rendeznek.
Nagynyárádon jelenleg nem működik sem zenekar, sem énekkar. A korábbi felnőtt tánccsoport
felbomlott. A nemzetiségi általános iskolából próbálnak most új generációt kinevelni, és
gyermektánccsoportok útján próbálják a hagyományokat átörökíteni. A faluban számos közösségi
ünnepet tartanak meg és ápolják az ehhez tartozó szokásokat is, pl. húsvét, Pünkösd, Márton napi
búcsúfa állítás, disznóvágás. Szeptember 12-én van a Mária-napi búcsút. A régiek mellék új
közösség-összekovácsoló hagyományokat is ápolnak, mint pl. kékfestő fesztivál, nemzetiségi nap,
májusköszöntő a pincesoron, szüreti mulatság.
Mind a négy helyen német nemzetiségű polgármestert választottak, annak ellenére, hogy a
lakosság ma már sehol sem homogén. Bándon, Csolnokon 1990 óta ugyanazt a nemzetiségi
polgármestert választják, Dunabogdányban a 2. ciklus óta áll német nemzetiségű polgármester a
falu élén. Nagynyárádon az 1998-2002 közötti ciklust kivéve, amikor a jelenlegi polgármester
nem indult, 1990 óta minden ciklusban őt választották meg. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott
településeken szilárd, egybeforrott nemzetiségi közösségek működnek.
Dunabogdányban és Csolnokon a települési önkormányzat átalakult települési kisebbségi
önkormányzattá. Dunabogdány kilenc önkormányzati, a polgármesterrel együtt tíz helyéből
kilencet független német kisebbségi jelölt nyert meg. Csolnokon a polgármesterrel együtt 11 fős
önkormányzat minden tagja független német kisebbségi képviselő. A két kistelepülésen, Bándon
és Nagynyárádon külön német kisebbségi önkormányzat is alakult annak ellenére, hogy pl.
Nagynyárádon a polgármesterrel együtt nyolc fős testületből heten német független jelöltként
kerültek a testületbe. Bándon a polgármesterrel együtt nyolc tagú települési önkormányzati
testületből ketten – köztük a polgármester – egyúttal tagja a kisebbségi önkormányzatnak is. A
települési önkormányzat tagjai is többnyire német származásúak.
256