A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

2001-ben a német népesség aránya Baranya megye keleti felében, Bács-Kiskun megye
délnyugati, Tolna megyéhez közel eső területein, foltokban Veszprém, Pest és Komárom-
Esztergom megyében a legnagyobb, területi viszonylatban a magyarországi németek több
mint 50 %-a él itt. 25-50 % a német népesség aránya Baranya megye középső részén, Bács-
Kiskun megye déli vidékén, Tolna megye déli és középső területein. Veszprém, Esztergom,
Sopron, Somogy, és Pest megye többi területén 10-25 % közötti az arány. Eloszlás
tekintetében Pest és Bács-Kiskun megye a határvonal, az ettől keletre fekvő megyékben csak
foltokban találkozunk német tömbökkel.
2. Területi elhelyezkedés – Megyék, régiók
Érdemesebb közelebbről azokat a megyéket kiemelni és megvizsgálni, amelyekben több
százalékpontnyi elmozdulások tapasztalhatók mind az összlakossághoz, mind a
magyarországi németek megyei elhelyezkedéséhez viszonyítva. A táblázatok azokat a
megyéket mutatják, ahol az elmúlt húsz évben az egyes megyékben élő németek száma akár a
nemzetiségi, akár a nyelvi bevallást tekintve az össznémetség létszámához viszonyítva
legalább 5 százalékos, a megyei összlakossághoz viszonyítva pedig legalább egy százalékos
emelkedést mutatott Ez alól Győr-Moson-Sopron megye kivétel. Itt a német lakossága aránya
20 év átlagában stabilnak mondható; az 1980-as nemzetiségi bevallást kivéve minden további
esetben 0,4 %-on stagnál, viszont az országos német összlakosság 6 százaléka él itt. A
fővárost az összehasonlítás kedvéért illesztettük a táblázatba. Ezek a megyék a következők:
2. táblázat Kiemelt megyék + Budapest
Megyék
1980 1990 2001
Nemz. Anyany. Nemz. Anyany. Nemz. Anyany.
Budapest 1 671 2 924 2 609 2 887 7 042 3 511
Baranya 3 367 11 756 10 524 14 055 14 205 10 478
Bács-Kiskun 1 177 4 099 2 782 4 285 4 476 3 096
Győr-Moson-Sopron 556 1 794 845 1 826 1 808 1 713
Komárom-Esztergom 601 1 902 2582 2 686 5 118 2 212
Pest 520 1 023 3 461 2 154 10 343 2 956
Tolna 1 130 3 628 2 912 4 193 6 660 3 798
A táblázatból látható, hogy a tradicionálisan németek lakta megyék kerültek a kiemelt megyék
közé. Pest és Bács-Kiskun megyétől keletre igen megritkul a német lakosság létszáma. Mind a
három népszámlálás adatai szerint a magyarországi német lakosság többsége egyetlen megyében,
Baranyában tömörül, a megye mind származási, mind az anyanyelvi bevallásokat tekintve
magasan túlreprezentált. 1980 és 2001 között Baranya megye akár a nemzetiségi, akár az
anyanyelvi bevallásokat vesszük figyelembe, az első helyen áll. A nemzetiséget tekintve Baranya
megyét (3 367 fő) Budapest (1 671 fő), Bács-Kiskun megye (1 177 fő) és Tolna megye követi (1
130 fő). Ezután 1000 alá süllyed a bevallások száma, mintegy 50 százalékos csökkenés
tapasztalható: Komárom-Esztergom megyében 601 fő, Győr-Moson-Sopron megyében 556 fő,
Pest megyében 520 fő, a többi megyében 75-316 fő tartja magát németnek.
175