A trobriandi krikettől... - Magyar Elektronikus Könyvtár ...

alacsonyak a bevallási adatok. Kétségtelen, hogy a háborút megelőzően a szlovákok, a
magyarok, ill. a szerbek elenyésző, ill. alacsonyabb számuk miatt nem jelentettek etnikailag
meghatározó tényezőt, ma azonban a magyar elem egyre jobban tért hódít.
1. táblázat. Népszámlálási adatok
Település
1980 1990 2001
L N % A % L N % A % L N % A %
Csolnok 3 668 14 0,3 396 11 3 350 605 18 795 14 3 406 1 041 31 671 20
Véménd 2 018 85 4 310 15 1 824 344 19 459 25 1 702 376 22 363 21
Mint a táblázatból látható, a települések összlakossága 1980-hoz képest csökkent, s bár nőtt
mind a származást, mind az anyanyelvet bevallók száma, az összlakossághoz viszonyítva ezek
aránya nem haladja meg az egyharmadot; csak egyetlen esetben ért el 31 százalékot: 2001-ben
Csolnokon, a nemzetiségei bevallás esetében, holott ekkor már névtelenül lehetett nyilatkozni.
Az MTA Kisebbségkutató Intézete a népszámlálás kontrolljára 2002-ben felmérést végzett
Csolnokon. A vizsgálat kiderítette, hogy a bevallási adatok és a tényleges helyzet 2001-benn
sem fedték egymást. A csolnoki németek közlése szerint Csolnokon a lakosság 70 százaléka
minden asszimilációs kényszer, vegyes házasság ellenére nemzetiségét tekintve még mindig
németnek mondható. 358 Körülbelül 30 százalékról azonban nem tudható, hogy melyik
korosztályhoz tartozik és miért nem vállalja származását. A falu lakói azonban pontosan
tudják egymásról, ki kinek a rokona, hogy háború előtt vagy után érkezett-e Csolnokra, sőt
gyakran még azt is, hogy honnan. A németeken kívül csak „magyarországi magyarok” élnek a
faluban, akik a legkülönbözőbb módokon: házasodással, munkavállalással, városból való
kitelepüléssel, stb. kerültek ide.
Véménden egy hasonló felmérés adatai pontosan egybeesnek a 2001-es népszámlálás
nemzetiségi bevallásaival. Itt is házról házra mondták el a megkérdezettek, hogy hol milyen
nemzetiségűek laknak, ill. az adott házban homogén, vagy vegyes házaspár él. Ebbe a számba
az adatközlők a vegyes házasságokból származókat nem vették bele, tehát ez a szám
ténylegesen néhány százalékkal magasabb is lehet. 359 A kapott adatok szerint Véméden 370
sváb származású él, amely szinte hajszálra meggyezik a 2001-es népszámlálás nemzetiségi
bevallási adataival. 360 Ez azt jelenti, hogy Véménden senki sem tagadja meg nemzetiségét.
Véménd ma is multietnikus közeg, ahol megkülönböztetik magukat és tartják számon a
másikat svábok, felvidékiek, erdélyiek, „magyarok”, és romák. 361 Az etnikai megkülön-
358
Az információk vezető csolnoki németektől származnak. A kérdezés úgy történt, hogy
megmondták, melyik házban milyen összetételű, homogén, vagy heterogén házaspár(ok) él(nek)-e.
359 Adatokat l. 5.4.2. A házasságok alakulása Véménden fejezetben.
360 A hat fős hiány halálesetek vagy elköltözések okozhatják.
361 A romák eredetileg a szomszédos Feked körüli erdőkben éltek. A két világháború között jelentek
meg a Véménd közeli erdőkben. A vajdájuk által szigorúan ellenőrzött 5-6 család gyakran bejárt a
faluba kéregetni vagy az erdőben gyűjtött rőzsét eladni. Ugyanakkor kisebb-nagyobb szolgálatokat
is tettek a falubelieknek pl. teknőt, kanalat faragtak, fát hasogattak. Lakni azonban nem engedték
volna be őket a faluba. A 60-as években felszámolták az erdei kalyibákat és a falu határában,
cigánytelepre költöztették őket. Ma a romák a Grube kis házaiban élnek, amiket a sváboktól vettek
meg. Egyre többen költöznek be a faluba. „A régiek rendesek voltak, nem loptak. Mit mondjak,
380