! DOLGOZAT_lemezre - ELTE BTK disszertációk

A Priscianusra vonatkozó hazai szakirodalomból érdemes megemlíteni Helle F.
Brunónak az Institutionest ismertetı tanulmányait és Durzsa Sándornak az Országos
Széchényi Könyvtár Cod. Lat. 490 jelzető kéziratát (Priscianus-magyarázat) ismertetı
írását. 21
Priscianus supinum-használatára vonatkozóan Töttössy Csabának 2005-ben jelent
meg tanulmánya. 22 A bizánci, konstantinápolyi latin nyelvhasználat terén Adamik Béla
szakirodalmi munkássága érdemel közelebbi figyelmet. 23 Kisdi Klára 2002-ben elkészített
doktori értekezése a késıantik latin nyelvtaníró, Virgilius Maro Grammaticus (kb. VII. sz.
eleje) tevékenységét taglalta. 24
A középkori és újkori magyarországi iskolarendszerre, latinoktatásra vonatkozóan –
a teljesség igénye nélkül – Balassa Brunó, Fináczy Ernı, Mészáros István, a magyar
nyelvtanokra és latin forrásaikra vonatkozóan pedig Bartók István, C. Vladár Zsuzsa, Imre
Mihály, Lırinczi Réka és mások munkáit kell említeni. 25
Lateinische Grammatik und Stilistik in Renaissance und Barock.. Wiesbaden, Otto Harrassowitz, 2001, 103-
123. (Wolfenbütteler Forschungen 95)
21 HELLE F. Hugó: Priscianus grammatikája. I–II. = Egyetemes Philológia Közlöny. 1919, 75-87. és 239-251;
DURZSA Sándor: Priscianus-magyarázatok a szintaxis körébıl. = Filológiai Közlemények. 1982, 117-128.
22 TÖTTÖSSY, Csaba: The Latin Supine and the Sanskrit Infinitive; Priscian. = Acta Antiqua Academiae
Scientiarum Hungaricae. 45 (2005), 337-342; lásd továbbá TÖTTÖSSY, Csaba: Origin and Development of
the Forms of the Latin Future Active Infinitive and Participle. In: Acta Antiqua Academiae Scientiarum
Hungaricae. 38 (1998), 253-259; TÖTTÖSSY, Csaba: The Development of the Usage of the Latin Gerundive.
In: Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae. 38 (1998), 381-389.
23 ADAMIK, Béla: Bemerkungen zur Problematik „Latein in Byzanz”. Über die lateinischsprachige
Bevölkerung von Konstantinopel. In: PETERSMANN–KETTEMANN (ed.), 1999, 69-79; ADAMIK, Béla: Zur
Problematik der lateinischsprachigen Bevölkerung in Konstantinopel. Das Zeugnis der lateinischen Texte in
dem Werk De cerimoniis aulae Byzantinae des Kaisers Konstantin VII Porphyrogennetos. In: SOLIN–LEIWO–
HALLA-AHO (ed.), 2003, 201-219; ADAMIK Béla: Romanizáció és hivatalos nyelvhasználat. In: HORVÁTH
László–LACZKÓ Krisztina–MAYER Gyula–TAKÁCS László (szerk.): Genesia. Tanulmányok Bollók János
emlékére. Budapest, Typotex, 2004, 456-468.
24 KISDI Klára: Egy rejtélyes középkori enciklopédia: Virgilius Grammaticus Epitomái és Episztolái. Doktori
disszertáció. Témavezetı: ADAMIK Tamás. ELTE, Budapest, 2002.
25 BALASSA Brúnó: A latintanítás története. Neveléstörténeti forrástanulmány. Budapest, 1930. FINÁCZY
Ernı: A reneszánszkori nevelés története. 1919; MÉSZÁROS István: Az iskolaügy története Magyarországon
996-1777 között. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981; BARTÓK, István: „Grammatica est…” The Significance
and Sources of János Sylvester’s Definition. = Camoenae Hungaricae. 3 (2006), 39-58; BARTÓK, István:
Grammatica Hungarolatina – Grammatica Latinogermanica: János Sylvester und Marcus Crodelius. =
Camoenae Hungaricae. 1 (2004), 93-104; BARTÓK István: Janus Pannonius és a magyarországi
grammatikai irodalom. In: BARTÓK István–JANKOVITS László–KECSKEMÉTI Gábor (szerk.): Humanista
mőveltség Pannóniában. Pécs, 2000, 97-114; Sylvester János: Grammatica Hungarolatina. Hasonmás kiad.
Kiad. KİSZEGHY Péter, tanulm. SZÖRÉNYI László. Budapest, 1989; C. VLADÁR Zsuzsa (ford.): Sylvester
János latin-magyar nyelvtana. Budapest, 1989; Szenczi Molnár Albert: Albert Dictionarium
latinoungaricum. Nürnberg, 1604. Kísérı tanulm.: IMRE Mihály. Budapest, 1990.; Szenczi Molnár Albert:
Novae grammaticae ungaricae libri duo. Új magyar grammatika két könyvben. Hasonmás kiadás. Ford. C.
VLADÁR Zsuzsa. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 222. szám. Budapest, 2004; Magyar
grammatikák: Kéziratos magyar nyelvtanok: Kolozsvári Grammatika. Fejérvári Sámuel: Institutiones. XVII.
és XVIII. század. A nyelvemlékek betőhő átiratai bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, jegyz., bev.
LİRINCZI Réka. A latin átiratot gondozta ADAMIK Béla. Budapest, 1998.
11