! DOLGOZAT_lemezre - ELTE BTK disszertációk

Érthetı tehát, ha megkülönböztetett figyelemmel fordulunk a görög nyelvő,
görögbıl fordított vagy görög származású szerzık által írt korvinákhoz. A korvinák
szerzıi, fordítói közül Georgius Trapezuntius a magyarországi szakirodalomban eddig nem
sok teret kapott, pedig „gyakoriságával” jól ismert humanistákat utasít maga mögé. 101
Önálló mőveivel és fordításaival 8 korvinában szerepel. 102
Élete
Georgius Trapezuntius 1395-ben született Kréta szigetén Hérakleionban, neve ükapja
származási helyére utal. Velencébe – valószínőleg 1416 tavaszán – Francesco Barbaro
hozta magával, hogy humanista könyvtára számára segítségül legyen. 1420-ban velencei
polgár lett, 1426-ban római katolikus hitre tért. 1427-ig Vicenzában nyilvánosan latint
tanított, majd Velencében tartott magánórákat 1437-ig. Patrónusa, Francesco Barbaro és
volt tanítványa, Pietro Barbo (késıbb II. Pál néven pápa) beajánlották IV. Jenı pápának,
ezért 1437-ben Bolognába ment az akkor ott tartózkodó pápai udvarhoz. Az 1440-es évek
közepén Firenzében tanított – sikeresen – latint és görögöt. 1441-ben már kúriai scriptor,
1444-ben esküdött fel mint apostoli titkár. 1450-tıl már elsısorban fordításaira
101 A Corvina hiteles, létezı példányai között Trapezuntius – antik auktorokat és középkori szerzıket nem
számítva – 8 korvinában szerepel. Utána következik Traversari 7, Ficino 5, Pietro Candido Decembrio és
Bonfini 4-4, Valori, Regiomontanus, Guarino Baptista 3-3 korvinával. Meglepı, hogy Vergerio, Bracciolini,
Filelfo, Gaza, Merula, Carafa, Cortesius, Carbo, Boccaccio, Bésszarión, Argüropulosz csak 1-1 korvinában
szerepelnek.
102 A hiteles, létezı korvinák számára vonatkozóan Madas Edit összefoglaló táblázatát vettük alapul, amely a
következı meggondolásra épült: „hiteles korvinának” a közvélekedés ma azokat a köteteket tartja, amelyeket
a Csapodi házaspár a Bibliotheca Corviniana legutolsó kiadásába (CSAPODI Csaba–CSAPODINÉ GÁRDONYI
Klára: Bibliotheca Corviniana. Budapest, 1990.) felvett (216 tétel). Szó sincs azonban arról, hogy ezek a
könyvek mind Mátyás egykori humanista könyvtárába tartoztak volna. Mi tehát a „hiteles korvina”? A
fogalmat nem lehet megnyugtatóan meghatározni, annyiféle kapcsolatban állnak (vagy nem állnak) a képes
albumban felsorolt könyvek Mátyás király és trónutódai humanista könyvtárával. Azért tehát, hogy ne kelljen
minden kötet helyét mindig újra tisztázni, illetve azon vitatkozni, hogy egyáltalán korvina-e vagy sem,
érdemes ıket a Mátyáshoz vagy más személyekhez kötıdı kapcsolatuk alapján csoportokba sorolni. A
csoportosítás alapját CSAPODI, Csaba: The Corvinian Library. History and stock (Budapest, 1973.) 486–489.
lapjain található lista jelenti, ezt azonban Madas Edit jelentısen kibıvítette és pontosította. Táblázatában a
következı kategóriák szerepelnek: (1) Mátyás könyvei (1–154.), (2) a királyi kápolna könyvei (155–157.),
(3) Mátyás által megrendelt kódexek, amelyek II. Ulászló trónra lépte után készültek el, és kerültek a
könyvtárba (158–165.), (4) Mátyás által megrendelt kódexek, amelyek halála miatt Itáliában maradtak (166–
175), (5) kéziratok, amelyeket Mátyás uralkodása alatt kezdtek el másolni, de halála után nem kerültek a
királyi könyvtárba (176–177.), (6) görög kéziratok, amelyek valószínőleg nem képezték a korvina részét
(178–191.), (7) Beatrix királyné könyvei (192–200.), (8) a Mátyás által másoknak ajándékozott kötetek (201–
204.), (9) vitatott kötetek (205–209.), (10) kódexek és nyomtatott könyvek, amelyek II. Ulászló trónra lépte
után kerültek a könyvtárba (210–217.), (11) kötetek, amelyek nem tekinthetık korvinának (218–221.), cf.
MADAS Edit: MADAS (Edit), La Bibliotheca Corviniana et „les corvinas authentiques” [elıadás], Mathias
Corvin, les bibliothèques princières et la genèse de l’État moderne, Paris, 15, 16, 17 novembre 2007.
Organisé par la Bibliothèque nationale de Hongrie et l’Institut de recherche et d’histoire des textes (CNRS)
avec la participation de l’Institut historique allemand de Paris et de la Bibliothèque nationale de France
28