! DOLGOZAT_lemezre - ELTE BTK disszertációk

Császárságban, Velencében és Franciaországban teljesített szolgálatot. 1468-ban
könyvtárát a velencei köztársaságra hagyta. A bibliotéka a korabeli Európa egyik
legnagyobb magánkönyvtára volt, görög kódexekben pedig a leggazdagabb. 87
Valószínőleg Bésszarión birtokából került a Corvinába az a kódex, amely három
teológiai mővét tartalmazza. (Mátyás címere Bésszariónéra van ráfestve, de a levél
versóján jól kivehetı a bíboros címere.) 88 A korvinában olvasható mővek – Bésszarión
négy másik mővével együtt –1464 és 1467 között nyerték el elsı változatukat. A De ea
parte evangelii, ubi scribitur: „Si eum volo manere, quid ad te?” a Vulgata egyik helyével
(Ján. 21:22) kapcsolatban – Trapezuntius olvasatával szemben – fogalmaz meg szövegértelmezési
álláspontot. Az Epistola ad Graecost mint konstantinápolyi pátriárka írta, és a görögöket a
római egyházzal való unióra biztatja. A De sacramento Eucharistiae az oltáriszentségrıl szóló
dogmatikai tanulmány, amelyben a római egyház álláspontját védi a görögével szemben. 89
Bésszarión háza a Via Appián tudós összejövetelek színhelye volt, ahol Theodórosz
Gazész, Niccolò Perotti, Giovanni Gatti és Johannes Regiomontanus is megfordult. 90 A
bíboros 1450-ben Bolognában, 1460-ban Bécsben segítette elı a studia humanitatis
erısödését, ezt követıen pedig a pozsonyi egyetem szellemére is hatással volt. Janus,
amikor római követjárásakor (1465) az egyetemalapítási kérést a kúriába benyújtotta,
Bésszarión körének két jeles tagját (Gatti, Regiomontanus) hívta meg az egyetemre. 91 Az
Universitas Istropolitana a király támogatásával Vitéz kezdeményezésére jött létre.
Bésszarión mint görög hazafi – politikai céljaival összhangban – rendszeres
összeköttetésben állhatott Magyarországgal, a török ellen háború fıszereplıjével,
diplomáciai ügyekben számos alkalommal érintkezhetett magyarországi követekkel,
humanistákkal. 1460. évi bécsi tartózkodása alatt Vitézzel is kapcsolatba kerülhetett. 92
87 PLP 1977. 65–68. (no. 2707); KARAYANNOPULOS–WEISS 1982, 540–541; BECK, Hans-Georg: Kirche und
theologische Literatur im byzantinischen Reich. München, 1959, 767. (Handbuch der Altertumswissenschft.
Byzantinisches Handbuch im Rahmen des Handbuchs der Altertumswissenschaft. Zweiter Teil, erster Band);
BURCKHARDT, Jacob: A reneszánsz Itáliában. 2. kiad. Ford. ELEK Artúr. Budapest, 1978, 125; SETTON, K.:
The Byzantine Background to the Italian Renaissance. In: Proceedings of the American Philosophical
Society. C, 1956, 74.
88 BARTONIEK Emma: A Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi Könyvtárának Bessarion-corvinájáról. =
Magyar Könyvszemle. 1937, 120–125.
89 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lat. 438. MONFASANI, John: Bessarion Latinus. =
Rinascimento. Ser. 2. XXI (1981), 170–172.
90 SETTON 1956. 73; KLANICZAY Tibor: Az akadémiai mozgalom és Magyarország a reneszánsz korban. In:
KLANICZAY Tibor: Pallas magyar ivadékai. Budapest, 1985, 11.
91 KLANICZAY 1993. 41; KLANICZAY 2001a, 125; RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes: A magyar humanizmuskutatásról
Schallaburg után. In: RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes: Nympha super ripam Danubii. Tanulmányok a
XV–XVI. századi magyarországi mővelıdés körébıl. Szerk. JANKOVITS László. Budapest, 2002, 12–13.
92 HUSZTI 1925. 17.
25