! DOLGOZAT_lemezre - ELTE BTK disszertációk

Az Ars méretét és a fejezetek egymáshoz viszonyított arányait tekintve
gyakorlatilag egyezik(!) Trapezuntius kivonatával (egyúttal az Institutiones arányaival is).
Felépítése világos, mondatai átláthatóak. A Compendiumtól eltérıen nem katekizmus.
Papias a supinumokat Priscianushoz hasonlóan az I-IV. igeragozás perfectumi alakjai után
ismerteti, és nem egy helyen elkülönítva, mint Trapezuntius. 174
A praepositiókról viszonylag keveset ír, és nem tárgyalja külön a ‛prope’, ‛pone’,
‛ultra’, ‛praeter’, ‛propter’, ‛supra’, ‛usque’, ‛secus’ és ‛penes’ elöljárószavakat. 175
Az igeragozási paradigmákat Priscianus kisebb, az alsóbb szintő oktatásban jobban
használható mőve, az Institutio de nomine et pronomine et verbo alapján, 176 nem pedig
Donatus Ars minor címő tankönyve segítségével tanítja (vö. Trapezuntius). 177
A latin szavakat többször is görög megfelelıikkel értelmezi (pl.
ΚΑΤΑ, ΠΑΡΑ, ∆ΙΑ), ebben is mintáját, Priscianust követi. (Trapezuntius kerüli a görög
szavak használatát.)
Az igék genusait Priscianushoz hasonlóan bıvebben ismerteti, mint
Trapezuntius. 178
Priscianustól (és Trapezuntiustól eltérıen) kevés klasszikus idézettel világítja meg a
nyelvtani jelenségeket.
A hangtani ismereteket Priscianushoz hasonlóan (Trapezuntiustól eltérıen) a litera
és a syllaba leírásakor is elmondja. 179
A kötıszók leírásakor Trapezuntiushoz hasonlóan elhagyja az ablativát és
praesumptivát mind a felsorolásban, mind a tárgyalásban. A „bonyolultabb” jelentéskörő
kötıszók egyéb jelentéseirıl nem értekezik külön. 180
Az Institutionesbıl (I-XVI. könyvek) a XV. századi Francesco Patrizi is készített
kivonatot. Tankönyvét Trapezuntiushoz hasonlóan az oktatás középsı szintje számára
szánta. Patrizi nyelvtana (egész pontosan partes indeclinabiles fejezetei) három
Compendium-kéziratban is megtalálhatók. 181 A milánói és vatikáni kéziratban kiegészíti a
a Compendium korábbi változatát (partes declinabiles). A berlini kódexbe a Compendium
174
CERVANI, 1998, 182-212.
175
CERVANI, 1998, 238-245.
176
CERVANI, 1998, 169-181. = KEIL III 450-456.
177
Holtz 1981, 593-595.
178
CERVANI, 1998, 144-147.
179
CERVANI, 1998, 11-16. és 17-21. (De mutatione litterarum. De ordine litterarum), 22-26. (De syllaba)
180
CERVANI, 1998, 264-270.
181
Milano, Biblioteca Trivulziana, 2150; Berlin, Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz, Lat. quadr. 460;
Città del Vaticano, Biblioteca Apostolica Vaticana, Ottob. Lat. 1509
54