! DOLGOZAT_lemezre - ELTE BTK disszertációk

Kapcsolataink Itáliában tevékenykedı bizánciakkal
Callimachus Experiens Szánoki Gergely-életrajza alapján vált közismertté, hogy Vitéz
János bíróként részt vett Pier Paolo Vergerio, Philippo Podocatoro és Szánoki Gergely
szónoki és költıi versenyében. A Callimachus által leírt contubernium valószínőleg Vitéz
budai házában vagy szállásán 1444 májusa elıtt jöhetett létre, és négyükön kívül mások is
jelen lehettek. 64 Philippo Podocatoro késıbb Itáliában, Guarinónál tanult. Janus Pannonius
1450. december 8-án Vitéznek írt levelében említi, hogy Philippo Podocatoróval
mindketten jól vannak. 65
Theodórosz Gazész (kb. 1400–1475/76) Thesszalonikében született. Az 1440-es
évek közepén Ferrarában görögöt és rétorikát tanított, 1448-ban a ferrarai egyetem rektora
lett. 66 A következı évtized elsı felében Rómában tevékenykedett, 1456–1457-ben
Nápolyban, Aragóniai Alfonz király udvarában élt. Könyvtárát Démétriosz
Khalkokondülészre hagyta. Bésszarión révén megkapta a calabriai Policastróban a S.
Giovanni a Piro javadalmait, itt is halt meg. 67
Janus ferrarai (1447–1454) tartózkodása alatt készült epigrammájában a „két nyelv
[latin és görög] dísz”-ének nevezi Gazészt:
Nobile linguarum decus, o Theodore, duarum,
inclita quem nobis Thessalonica dedit. 68
Bár egyértelmő ismeretség nem mutatható ki, de nyilvánvaló, hogy Gazész nagy hatással
volt Janusra, aki méltán dicsérte a görög tudós klasszikus nyelvekben való jártasságát:
Gazész nemcsak görög szerzıket ültetett át latin nyelvre, 69 hanem római szerzıket (pl.
64
KLANICZAY 1993. 29–37; PAJORIN Klára: La cultura di János Vitéz. In: Camoenae Hungaricae. 2 (2005),
19–21.
65
V. KOVÁCS 1971. 203.
66 MONFASANI, John: The Byzantine Rhetorical Tradition and the Renaissance. In: Renaissance Eloquence:
Studies in the Theory and Practice of Renaissnce Rhetoric. Ed. MURPHY, James J. Berkeley, California,
1983, 179.
67
Prosopographisches Lexikon der Palaiologenzeit. 2. Faszikel. Erstellt von TRAPP, Erich unter Mitarbeit
von WALTHER, Rainer und BEYER, Hans-Veit. Wien, 1977, 139. (no. 3450)
68
MAYER–TÖRÖK 2006. no. 7.; Johannes Irmscher tanulmányában De Gaza címmel közli a verset, és a
kétsoros epigramma további két sorral való kiegészítését javasolja (1975, 313–316.): Vivito sic longum, ut
gazis pascamur opimis, / Inque unum redigas Hellada cum Latio. Irmscher Janus következı sorait is
Gazészra vonatkoztatja: Accipe magnifici clarum rectoris honorem, / accipe purpureae pallia rubra togae.
Lásd: IRMSCHER, Johannes: Janus Pannonius és Theodórosz Gazész. In: Janus Pannonius. Tanulmányok.
Szerk. KARDOS Tibor–V. KOVÁCS Sándor. Budapest, 1975, 313–316; MAYER–TÖRÖK 2006. no. 5.
69
Gazész fordításainak egy része nyomtatásban is megjelent a XV. században, lásd: Gesamtkatalog der
Wiegendrucke. Herausgegeben von der Komission für den Gesamtkatalog der Wiegendrucke. Vol. I–VII.
20