! DOLGOZAT_lemezre - ELTE BTK disszertációk

meglátogatta ıt Firenzében. Argüropulosz feltehetıleg Janus tanácsára ajánlotta
Arisztotelész De coelo címő mővének fordítását az asztronómia iránt érdeklıdı Vitéznek:
[…] Accipe igitur hosce libros, sapientissime pater, in Romanam e Graeca linguam
a nobis nuper tua, vir optime, causa tuoque nomine versos, et perlege felix. Non
mediocrem ex hisce te puto voluptatem sumpturum; invenies enim in ipsis et
diluciditatem summam: quas namque sententias olim perobscuras interpretandi
modus ille rudis efficiebat, eas nunc omnis claras atque dilucidas ultro sese offerre
videbis, et concinnitates ac elegantiae satis, quoad ipse vertendi modus efflagitare,
materiesque pati videtur; non enim, ut scis, in talibus pervagari licet, neque campus
amplus ad dicendum conceditur; accedet et illud insuper, quod magis quam caetera
praesertim in libris talibus exoptatur. […] 84
Mátyás király ezek után kérhette 1471 áprilisában a firenzei Signoriát, hogy bocsássa el a
görög tudóst az egyetem szolgálatából. Argüropulosz mégis megváltoztatta szándékát és a
frissen megválaszott IV. Sixtus hívására Rómába költözött. 85
Még egy magyar vonatkozású forrást, egy levelet ismerünk Argüropulosszal
kapcsolatban, ebben a költı Vetési Lászlót (1473-tıl veszprémi nagyprépost) serkenti
további elımenetelre:
[…] Perge, igitur, ut facis, mi Ladislae, perge et in id studium, in quo versaris,
incumbe, ut et tibi honori et tuis utilitati et nationi tuae praeclarissimae non solum
emolumento, sed etiam gloriae esse possis. […] 86
A görög humanisták itáliai vezetıje Bésszarión bíboros volt. Születési idejét
illetıen bizonytalan a szakirodalom, a XIV. század végén vagy a XV. század legelején
született Trapezuntban, keresztneve is bizonytalan, talán Baszileiosz. 1423-ban lett
szerzetes. Az ismert filozófus, Geórgiosz Gemisztosz Pléthón tanítványa volt. 1438–1439-
ben az uniópárt szóvivıje volt. 1439-tıl bíboros. Pápai legátusként a Szent-római
84 ÁBEL Jenı: Adalékok a humanismus történetéhez Magyarországon. Budapest, 1880, 170–172.
85 KLANICZAY Tibor: Egyetem Magyarországon Mátyás korában. In: Klaniczay Tibor: Stílus, nemzet és
civilizáció. [Vál. és szerk. KLANICZAY Gábor, KİSZEGHY Péter.] Budapest, 2001, 110, 113–114; KLANICZAY
1993, 41.
86 ÁBEL Jenı–HEGEDŐS István: Analecta nova ad historiam renascentium in Hungaria litterarum spectantia.
Budapest, 1903, 9; RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes: Vetési László vershagyatéka. In: RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes:
Nympha super ripam Danubii. Tanulmányok a XV–XVI. századi magyarországi mővelıdés körébıl. Szerk.
JANKOVITS László. Budapest, 2002, 110–111.
24