! DOLGOZAT_lemezre - ELTE BTK disszertációk

A reneszánsz humanizmus egyik alapeseménye és eredménye, a görög nyelv és
irodalom közvetlen tanulmányozásának széleskörő elterjedése nem valósulhatott volna
meg a bizánci birodalom (egykori) területeirıl (elsısorban) Itália városaiba (Velence,
Firenze, Róma stb.) érkezı görög menekültek/emigránsok hozzájárulása nélkül.
Bevándorlásuk a XIV. század végétıl a XVI. századig több hullámban történt. Nyugattal
való szorosabb kapcsolatfelvételük terén mérföldkınek számított az 1438–1439. évi
ferrarai–firenzei uniós zsinat. Jelentıs részük a klasszikus görögben is iskolázott, mővelt
tudós volt, akik oktatással, kéziratmásolással, klasszikus szerzık mőveinek közreadásával,
késıbb sajtó alá rendezésével foglalkoztak új hazájukban. 60 Az 1460-as években – a
bizánci tudósok itáliai aranykorszakában – Firenzében Ióannész Argüropulosz,
Bolognában Andronikosz Kallistosz, Padovában Démétriosz Khalkokondülész, Milánóban,
Nápolyban és Messinában Kónstantinosz Laszkarisz, egyéb itáliai városokban
Andronikosz Kontoblakész és Démétriosz Kasztrenosz tanítottak görögöt. Theódorosz
Gazész Nápolyban és Rómában tevékenykedett, Georgius Trapezuntius Rómában és
Velencében fordított és tanított. Bésszarión bíboros a görögök pártolásával nyújtott
kiemelkedı teljesítményt. 61
A Földközi-tenger kereskedelmében érdekelt itáliai városok (pl. Velence) mindig is
élénk érdeklıdéssel fordultak Bizánc felé. A görög exodus a végnapjait élı birodalom
virágzó tudós irodalmát, platónikus–arisztoteliánus hagyományait, szövegkritikai
szempontjait, tankönyvirodalmát hozta magával Nyugatra. Az élénk és kölcsönös
(kulturális) kapcsolatok révén klasszikus mőveket, szótárakat, nyelvtanokat,
kommentárokat tartalmazó görög kéziratok egyre nagyobb számban kezdtek megjelenni
Itáliában. 62 Az antik görögség iránt érdeklıdı itáliai humanisták kíváncsiságát Bizánc
tudta kielégíteni, mert Bizánc ırizte meg annak klasszikus örökségét. A görög filológiai
stúdiumok alapjait Nyugaton bizánci tudósok rakták le. 63
60 GEANAKOPLOS, Deno John: Greek Scholars in Venice. Studies in the Dissemination of Greek Learning
from Byzantium to Western Europe. Cambridge, 1962. 1–9, 279–301.
61 MONFASANI, John: L’insegnamento universitario e la cultura bizantina in Italia nel Quattrocento. In:
Sapere e/è potere. Discipline, dispute e professioni nell’ università medievale e moderna: Il caso bolognese a
confronto. Atti del 4° convegno (Bologna, 13–15 aprile 1989). Ed. AVELLINI, Luisa–DE BENEDICTIS, Angela
– CRISTIANI, Andrea. Bologna, Istituto per la Storia di Bologna, 1990, 52–53.
62 KRISTELLER, Paul Oskar: Italian Humanism and Byzantinum. In: KRISTELLER, Paul Oskar: Renaissance
Thought and its Sources. Ed. MOONEY, M. New York, 1979, 141–143.
63 OSTROGORSKY 1963, 1.
19