! DOLGOZAT_lemezre - ELTE BTK disszertációk

Sed fex est inmundicies vini vel cerevisie, unde Grecista: «Fex vini sit tibi, olei
dicatur amurca». 213
Garlandia mővében még egyszer elıfordul a ‛faex’:
Nobile, formosum, rarum notat et generosum,
Fece carens non obscurum resonat et manifestat.
A mő az „elıkelı”, „híres”, „nemes” szavak környezetében említi a ‛faex’-et. A
kommentár olvastán:
Unde primo est idem, quod nobilis. Unde legitur de Beato Gregorio, quod erat
claris ortus natalibus. [… ] Quinto est idem, quod non obscurum, ut ibi, Clara dies
Pauli multos fructos notat anni. 214
erıs kontraszt bontakozik ki Garlandia és Valla, Perotti módszere között, akik klasszikus
szerzıktıl vett példákkal támasztották alá a nyelvi jelenségeket.
Guarino Veronese (1374-1460) grammatikai munkája sokszor megjelent
nyomtatásban. A Regulae, egész pontosan Carmina differentialia (vagy Versus
differentiales) címő fejezete rendkívül hasznos mő volt, mert könnyen memorizálható
formában győjtötte össze azokat a szavakat, amelyekkel a kisdiákok könnyen
összekeverték a ‛faex’-et (‛falx’, ‛fax’, ‛faux’, ‛fas’). A jó tanárok pontosan tudják, hogy a
nem anyanyelvő gyermekeket figyelmeztetni kell a hasonló alakú szavak által jelentett
„nehézségekre”. Az utolsó félsor majdnem egyezik a Graecismus (illetve, mint láttuk,
Johannes de Garlandia) szövegével:
Falx metit, ast ardet fax, faux utraque mandit,
Fas neutri generis significat licitum. 215
…
Fex est de reliquis; olei dicetur amurca. 216
213 GARLANDIA, fol. [kvi v ]
214 GARLANDIA, fol. [oi v ]
215 GUARINO: Regulae. Velence, Guilelmus Tridinensis, 1490. (=BSB Ink vol. 3, G 420; a továbbiakban:
GUARINO), fol. Ciiii r
64