! DOLGOZAT_lemezre - ELTE BTK disszertációk

adott területen korábban élt népek nevét a késıbb ott élıkre, pl. oszmán-törökök = Perszai,
szerbek = Triballoi, bolgárok = Müszoi. 58
A történeti dokumentumokban, emlékekben nyomon követhetı reálpolitikai
kapcsolatokon kívül Bizánc egy másik szállal is kapcsolódott a korabeli Magyarországhoz.
Ennek a kulturális hatásnak, szellemi áramlatnak a fıszereplıi a Bizáncból menekült,
Bizáncból kivándorolt görögök voltak. Tevékenységük fı színtere nem Bizánc, nem a
Balkán-félsziget volt, hanem Itália. Elgondolkodtató, hogy amíg a bizánci történetírók nem
gyakoroltak jelentıs hatást a XV. századi itáliai (így nyugat- és közép-európai, vagyis
magyarországi) humanizmusra, addig az Itáliában tevékenykedı bizánciak közül többen is
jelentıs szerepet játszottak a studia humanitatis fellendülésében, erısödésében.
Az elsı jelentıs magyar humanistára, Vitéz Jánosra – Hunyadi János, majd Mátyás
diplomatájára – vonatkozóan a bizánci történetírók mőveiben nem sok adatot találunk.
Saját, vagy unokaöccse, Janus Pannonius révén szerzett személyes ismeretségei és
olvasmányélményei révén viszont komoly és sokrétő kapcsolatban állt az Itáliában
tevékenykedı bizánci görögökkel.
Vitéz János
Vitéz politikai és diplomáciai leveleit, beszédeit már az 1440-es évek közepétıl kezdve a
humanista rétorika szabályai szerint és a római auktorok példamutatását követve írta. A
legfontosabb külpolitikai tárgyalásokon általában ı képviselte Mátyást. Váradi, majd
esztergomi fıpapi udvara volt az elsı magyarországi reneszánsz központ.
Szümposzionokat tartott, humanista kódexeket győjtött, olvasott és tudós pontossággal
javított. Itáliai reneszánsz mővészeket foglalkoztatott, itáliai humanista iskolákba,
egyetemekre magyar ifjakat – pl. unokaöccsét, Janus Pannoniust – küldött. Budai
contuberniumához tartozhatott a – többek között – Leonardo Brunival, Poggio
Bracciolinivel, Francesco Filelfóval és Bésszariónnal is (baráti) kapcsolatban álló Giuliano
Cesarini. 59
58 DARKÓ Jenı: A magyarokra vonatkozó népnevek a bizánczi íróknál. (Felolvastatott a Magyar Tudományos
Akadémia 1907. július 3-i ülésén.) = Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és széptudományi
osztálya körébıl. XXI (1910), 285–286, 349–350.
59 Magyar humanisták levelei XV–XVI. század. Közreadja (válogatta, bevezette és jegyzetekkel ellátta) V.
KOVÁCS Sándor. Budapest, 1971, 7, 53; KLANICZAY Tibor: Humanizmus és reneszánsz a magyar
irodalomban. In: KLANICZAY Tibor: Stílus, nemzet és civilizáció. [Vál. és szerk. KLANICZAY Gábor,
KİSZEGHY Péter.] Budapest, 2001, 23; KLANICZAY Tibor: A magyarországi akadémiai mozgalom
elıtörténete. Budapest, 1993, 36.
18