! DOLGOZAT_lemezre - ELTE BTK disszertációk

datálatlan, a berlini kézirat pedig legkésıbb 1478-ban keletkezett. Mivel a torinói kézirat
elıszavát nyomtatott példányról másolták (a Hésiodos-sorok az editio princepsben jelentek
meg elıször), ezt a kódexet kihagytuk a vizsgálandó kéziratok körébıl. 314
A kettı másik közül – közelebbi nyom nem lévén – a berlini kéziratot választottuk. Ez
egyúttal azt is jelentette, hogy a késıbbiekben a londoni kódex olvasatát is figyelembe kell
majd venni. Másrészt kiderült, hogy a berlini kézirat partes indeclinabiles fejezetei nyomtatott
kiadásból, késıbb kerültek a kódexbe. (Valószínőleg ez vonatkozik a londoni kódexre is.)
Mindent összefoglalva nyilvánvalóvá vált, hogy a Compendium-stemma csak a partes
declinabiles-fejezetekre vonatkozóan rajzolható meg, és hogy ehhez a Compendium bármelyik
kódexe számításba jöhet.
Az alábbi, szúrópróbaszerően megvizsgált kéziratok csak a ragozható szóosztályokat
tartalmazzák. Számos alkalommal elhagynak példamondatokat, példákat, fejezeteket,
komolyabb fogalmazásbeli eltérések találhatók bennük:
Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lat. 428
San Daniele del Friuli, Biblioteca Comunale Guarneriana, 98
Città del Vaticano, Biblioteca Apostolica Vaticana, Vat. Lat. 4502
Az Országos Széchényi Könyvtárban ırzött (Cod. Lat. 428) korvina szövege a 10.28
fejezetnél megszakad, és a 13.9 fejezettel folytatódik. Ezért és gyakori rossz olvasatai miatt
nem tudtunk rá támaszkodni.
Vizsgálatunkat tehát korántsem tekinthetjük lezártnak. Mindazonáltal a berlini kódex,
az elsı és utolsó kiadás szövegeinek összevetése eredményeképpen létrejött „working edition”
közreadásával hozzáférhetıvé kívánjuk tenni a Compendiumot. A szövegközlés az alábbi két
nyomtatvány és egy kézirat alapján készült.
R
Az editio princeps (1471) szövegváltozatának figyelembevétele azért tőnt indokoltnak, mert
még Trapezuntius életében készült, és tartalmazza tanítványához, Cola Montanóhoz intézett
314 MONFASANI 1984, 479-480, 862.
92