Bácsatyai László: Magyarországi vetületek - NymE GEO portál

59
2. Magyarország saját vetületei
Magyarország saját vetületei alatt a kizárólag Magyarországon kidolgozott, a mindenkori
magyarországi területi sajátosságokat magukon hordozó, a magyarországi térképezés céljára
kiválasztott geodéziai vetületeket értjük. A vetületek szögtartóak és vagy érintik, vagy
metszik az alapfelületet. A fejezetben keletkezésük sorrendjében az alábbi vetületeket tekintjük
át:
- Sztereografikus vetület,
- Ferdetengelyő hengervetületek,
- Egységes Országos Vetület (EOV).
A sztereografikus és a ferdetengelyő hengervetületek a történelmi Magyarország vetületei,
kialakításuknál az ország akkori területébıl indultak ki. Mindkettı vonatkoztatási ellipszoidja
a Bessel-ellipszoid (1841). A vetületek az 1.2.2.11. pontbeli csoportosítás szerint közvetett
vetítésőek, vagyis a vetítést két lépésben hajtják végre: az ellipszoidról elıször egy, az
ellipszoidot helyettesítı gömbre, a Gauss-gömbre (sugara R = 6378512,966 m ) vetítenek, s
csak utána a síkra, ill. hengerre, mint síkba fejthetı felületre. A vetületek ortogonálisak, azaz
fokhálózati vonalaik képei egymásra merılegesek. Az EOV képfelülete süllyesztett henger, a
vetület szintén közvetett és ortogonális, vonatkoztatási ellipszoidja az IUGG/1967 elnevezéső
ellipszoid, Gauss-gömbjének sugara R = 6379743,001 m .
A geodéziai vetületek 1:1000 – 1:100000 méretaránya mellett az országot a térképlapok
kezelhetetlen nagysága miatt egy térképen nem lehet ábrázolni. Emiatt a geodéziai felmérés
eredményeit több, egymáshoz csatlakozó térképlapon, más néven szelvényen, vagy szelvénylapon
ábrázoljuk. Abból a célból, hogy a választott vetületi rendszerben a szelvények
összefüggését biztosítsuk, azokat a szelvényhálózatban helyezzük el úgy, hogy a csatlakozó
hálózati vonalak mentén a térképi ábrázolás az egyes szelvénylapokon átfedés és hézagmentes
legyen. A térképi tartalom hely szerinti azonosítása, az egyes szelvények egymástól való elkülönítése
céljából az egyes szelvénylapokat számozzák, rajtuk feltüntetik a vetületi koordinátatengelyekkel
párhuzamos egyeneseket, esetleg a fokhálózati vonalak képeit.
A sztereografikus és a ferdetengelyő hengervetületek szelvényhálózata ún. öl-, ill. méterrendszerő.
A méterrendszer bevezetése elıtt a hazánkban alkalmazott mértékegység a bécsi
ölrendszeren alapuló öl (a széttárt karok ujjvégei közötti távolság) volt. A bécsi öl továbbosztása
a 6-os rendszerben történt:
1 öl = 6 láb,
1 láb = 12 hüvelyk,
1 hüvelyk = 12 vonal.
A területmértékek közötti összefüggések pedig az alábbiak:
1 négyszögöl = 1 öl 2 ,
1 kataszteri hold = 1600 öl 2 ,
1 négyzetmérföld = 4000 öl ⋅ 4000 öl = 10000 kataszteri hold.
A mértékegység a méretarányt befolyásolja: az ölrendszer az alapja a térképek régi, ún. kataszteri
méretarányának, amelyet úgy választottak meg, hogy a térképen ábrázolt 1 hüvelyk 2
– nek 1 kataszteri hold feleljen meg. Mivel 1 hüvelyk = 1/72 öl és
1hold
2
2
= 1600 öl = 40 öl , s a kettı aránya adja a méretarányt, kapjuk:
1
öl : 40 öl = 1 : (72 ⋅ 40) = 1 : 2880.
72