Bácsatyai László: Magyarországi vetületek - NymE GEO portál
Bácsatyai László: Magyarországi vetületek - NymE GEO portál
Bácsatyai László: Magyarországi vetületek - NymE GEO portál
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
9<br />
1. Térképi <strong>vetületek</strong><br />
1.1. A térkép<br />
A térkép a földfelszín megismerésének legfontosabb segédeszköze és minden tervezés<br />
alapja, olyan adathordozó, amely egy hosszú, elméleti és gyakorlati tevékenységeket egyaránt<br />
magában foglaló folyamat végterméke. A folyamat elméleti része elsısorban a Föld alakjának<br />
és méreteinek meghatározására irányul, ebbe kell majd beillesztenünk szőkebb környezetünket.<br />
A Föld alakján itt nem a fizikai földfelszínt, a szárazföldeket, tengereket értjük, hanem<br />
egy idealizált földfelületet, amely nem tartalmazza a Föld rendkívül változatos kiemelkedéseit,<br />
bemélyedéseit, ill. ezek változásait.<br />
Szó szerinti értelemben a térkép a térnek a képe, olyan síkbeli alkotás, amely az idealizált<br />
földfelszín matematikai törvényszerőségeknek eleget tevı vetítésével jön létre és a körülöttünk<br />
lévı háromdimenziós világot, illetve annak kisebb-nagyobb részeit különbözı mértékő<br />
kicsinyítésben ábrázolja. A kicsinyítés mértékét térképi méretaránynak nevezzük és a késıbbiekben<br />
„M”-mel fogjuk jelölni. A méretarányt törtszámmal fejezzük ki, ahol a tört számlálójában<br />
1, a nevezıben pedig a kicsinyítés mértékét kifejezı – a továbbiakban „a”-val jelölt<br />
- méretarányszám áll. Jelölése pld. 1:25000, vagy 1/25000, általánosságban 1:a, vagy 1/a. A<br />
méretarány és a méretarányszám egymással fordított arányban vannak, nagyobb méretarányhoz<br />
kisebb méretarányszám tartozik és fordítva. Az 1:25000 méretarány tehát kisebb, mint az<br />
1:10000. A térképi méretarány elsı közelítésben a térkép síkjában tetszıleges két pont közötti<br />
távolság és a két pont eredeti távolságának hányadosa. A méretarány szempontjából azonban<br />
egy síkbeli és egy térbeli távolság csak akkor hasonlítható össze, ha párhuzamosak. Ez még az<br />
idealizált földfelszínen lévı távolság esetén sincs így, ezért a méretarány fogalmát a földfelszín<br />
vetítésének matematikai megfogalmazása után pontosítani fogjuk (1.2.-1. képlet).<br />
A kész térkép lehet analóg vagy digitális. Az analóg térképek papírra, vagy mérettartó<br />
anyagra (asztralon lapra, fóliára) készülnek, a digitális térképeket a számítógépek háttértárolóin<br />
kódolt formában tárolják. A digitális térkép olyan számítógépes adatállomány, amelynek a<br />
felhasználásával megfelelı eszközökkel (rajzgép, plotter) elıállítható az analóg térkép. Az<br />
analóg térképpel ellentétben a digitális térkép méretarány-független abban az értelemben,<br />
hogy a térképi adatok ábrázolható sőrőségének nem rajzi korlátok, hanem a számítógépes rajzi<br />
megjelenítés szempontjából kialakított észszerőség szab határt. Utóbbit a térkép olvashatósága,<br />
a jelkulcs és a térképi összevonások (generalizálás) mértéke befolyásolja. A digitális<br />
térkép megbízhatósága elméletileg tetszılegesen nagy lehet. Ez alatt azt értjük, hogy a digitális<br />
térképet kizárólag a geodéziai mérések és számítások hibái terhelik, az éppen aktuális grafikus<br />
megjelenítés méretaránya nem. Mindez csak az új terepi felmérés eredményeibıl készült<br />
digitális térképre igaz, a digitalizálás útján készült digitális térképre nem, mert a térképdigitalizálás<br />
során az eredeti analóg termék hibáira még a digitalizálás során elkövetett hibák<br />
is rárakódnak.<br />
Mind a méretarány-függetlenség (a tetszıleges térképi adatsőrőség), mind az elméletileg<br />
korlátlan ábrázolási megbízhatóság kihasználása egy számítógépes térképi adatbázisban<br />
optimális, amely a térkép rajzi és minimális szöveges információin túl a térképi elemekhez<br />
rendelt tetszıleges mennyiségő numerikus és szöveges információt (ún. attribútumokat) is tartalmaz.<br />
A digitális térképi és a hozzárendelt szöveges adatbázis teremtette meg az alapját a<br />
számítástechnika ma már Magyarországon is széleskörően elterjedt lehetıségének, a Földrajzi<br />
Információs Rendszerek (angolul: Geographical Informations System – GIS) kialakításának.<br />
A technika eszközeinek optimális kihasználását a térképkészítés szigorú matematikai<br />
alapjai teszik lehetıvé, amelyekre támaszkodva a térkép – legalább elméletileg - biztosítja a<br />
földfelszín lehetı legkisebb torzulásokkal terhelt ábrázolását. Ezen alapok tárgyalása jelen<br />
könyvünk tárgya.