Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
G ÉCZI JÁNOS<br />
mat. Nem érdekelt, ha egy tanár intôt adott. Állatira örülök, hogy nem ismerem<br />
a tekintélyt. Annak is, hogy boldogtalan vagyok, mert érzem azt,<br />
hogy mi a baj. Az én bajomat. Ez az én viszonyom a társadalommal. Igaz,<br />
hogy mindenki másképpen gondolja, és én nem mondom azt, hogy az az<br />
igaz, amit én gondolok, csak azt, hogy nekem ez így igaz. Ezt sokkal szebben<br />
megfogalmazták már, sokkal bonyolultabban és szebben jön ki például<br />
A látogató-ban, sokkal magasabb szintû mûvészi megfogalmazásai létezhetnek<br />
az elégedetlenség kifejezésének, mint ahogy én mondtam. Én<br />
csak az egyszerû emberek módján fogalmazok, mert az egyszerû ember,<br />
ha éhes, nem azt mondja, hogy „Ó, istenem, adjál nekem étket”, csak egyszerûen<br />
megszólal, hogy éhes vagyok. Semmiféle költôi, mûvészi vagy filozófiai<br />
ideológiát nem vittem abba, hogy miért vagyok elégedetlen. Az<br />
elégedetlenségemnek materiális megfogalmazását adtam, teljesen parlagian<br />
fejeztem ki magamat. Pontosan abban látom a magam egyszerûségét,<br />
hogy így fejezem ki a saját elégedetlenségemet.<br />
Valamikor marxista diákakadémiára jártam, ahol egy elég jófejû fiú tartotta<br />
az elôadást, és valamelyik filozófusra hivatkozott, aki az emberek<br />
nem tudatos életérôl mondta, olyan, mintha alva élnének, tehát álmukban<br />
élnének.<br />
Itt ebben az országban az emberek elvesztették a tudatosságukat. Nincs<br />
tiszta tudatuk, deformálva vannak. Az más dolog, hogy én hogyan képzelek<br />
el egy szupertársadalmat meg egy maximalista társadalmat. Olyan<br />
társadalmat képzelek én, ami szintén rossz, nem pedig jó. Mert ha az ember<br />
társadalomról beszél, az már csak rossz lehet, már maga a szó miatt,<br />
hogy társadalom. De olyan társadalmat képzelek el, ahol az emberek észrevehetik<br />
azt, hogy rosszul érzik magukat. Ha észreveszik, akkor elégedetlenek,<br />
ha elégedetlenek, akkor van változtatási lehetôség. Nem olyant,<br />
ahol minden szuper jól mûködik. Ilyen társadalom nem is jöhet létre, mivel<br />
a társadalom emberekbôl áll, és az embereknek ugyanúgy vannak<br />
rossz tulajdonságaik, mint jók, az emberek hitványak, önzôek, kishitûek s<br />
a többi. Az emberi társadalomnak szükségszerûen az ember tulajdonságait<br />
kell tartalmaznia, a társadalom nem lehet egy emberé. De az ember igényeit<br />
kielégítô társadalom, azt hiszem, létezhet. Ilyen társadalmaknak kell<br />
lenniük. Abban a társadalomban én sem fulladok meg.<br />
Azt is hiszem, hogy az embernek legfôbb igénye a boldogság, és ezt valamilyen<br />
produktív munkában találja meg. De emellett még az is fontos,<br />
hogy elégedetlen lehessen. És ne csupán joga legyen, hogy kimondhassa,<br />
hogy elégedetlen, hanem hogy elégedetlenségének visszhangja is legyen.<br />
A munka mellett ez az ember második legfontosabb igénye. Az emberi<br />
boldogságnak ez a két alapvetô pillére. De sajnos, deformálták az embernek<br />
azt az érzékét, amivel elégedetlenkedni mer.<br />
Itt azért nem állnak ki az utcára az emberek, mert eszükbe se jut, hogy<br />
kiállhatnak elégedetlenkedni.<br />
146
Change language