Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
V ADNARANCSOK I.<br />
Akkor már egyszer voltam náluk. A nagyszülei eléggé szerettek. A szüleinek<br />
is tetszettem, nagy reményeket fûztek hozzám. Ôk se örültek, hogy<br />
bevonulok. Hatszázhetvennégyes számú volt a behívóm. Ebbôl és a behívás<br />
idôpontjából tudtam, hogy gépkocsivezetô leszek.<br />
A bevonulásból egy emlék vésôdött belém. Levetkôztettek bennünket,<br />
sorra méricskéltek mindenkit, aztán átvedlettünk katonákká. A teremben<br />
volt egy csap, és nekiálltam mosdani. Mindig szerettem mosakodni, élveztem<br />
a jó meleg vizet. De azonnal jött a szöveg: Mit csinál, katona, vízköves<br />
már a háta. Mondom neki, hogy én azt hittem, meg kell mosdani.<br />
Megtörülköztem, marha nagy surranót kaptam, két számmal nagyobbat,<br />
bô gatyát, a török basának se volt akkora kaftánja, mint nekem a zubbony.<br />
Viszonylag közel kerültem. Alig néhány kilométerre volt a laktanya<br />
anyámékhoz és a kedvesemhez. Igaz, egy másik faluban. Abban a pillanatban<br />
eldöntöttem, hogy le fogom szereltetni magamat, amint bevonultam.<br />
Addig is próbáltam elviselhetôbbé tenni a katonáskodásomat. A szobaparancsnokom<br />
élkatonát akart belôlem csinálni, mert amit mondott,<br />
mindent megcsináltam.<br />
Júlia többször meglátogatott. Amíg kopasz voltam, nem lehetett elhagyni<br />
a laktanyát. A hidroforos gyerek egyszer kicsempészett, mert tudtam,<br />
jön Júlia. A mezôn akartunk lefeküdni, de megláttunk egy parasztot,<br />
szántott, és nem jött össze. Hûségesen járt át hozzám, rengeteget leveleztünk,<br />
az elsô két hónap alatt kétszáz levelet írtam. A második két hónap<br />
alatt százhúszat. Meg voltam én is lepôdve, hogy milyen szépen fogalmazok,<br />
a legbensôbb érzéseimrôl is be tudok neki számolni.<br />
Egy ôrmester, állatira utáltam, Júliát egyszer megkörnyékezte az állomáson,<br />
nagyon szemét módon viselkedett vele, ezért voltam rá pipa.<br />
Állandóan a szemét munkát csináltatta velem, büntetésbôl, mert kinyilvánítottam,<br />
hogy a kurva anyját bassza meg inkább. Ötször is felhúzatta<br />
velem a körletet. Az is dühítette, hogy annyi levelet írok, ahány<br />
szabad órát kapok.<br />
Már kint voltunk a kopasz-korból. Tervbe volt véve, hogy napokon belül<br />
elköltözik az ezred. Lazább lett a fegyelem, készülôdtünk, nyüzsögtünk.<br />
A kapuk nyitva voltak, egy barátommal tûz, ki a kocsmába. Két-két<br />
korsó sört ittunk meg, és vettünk két liter bort. Visszamentünk a laktanyába,<br />
és a pincében megittuk a bort. A pia után csocsózni kezdtünk, szerettem<br />
ezt a játékot. Bejött az ôrmester, félrelökött, és a helyemre állt. Mindig<br />
ilyeneket csinált, az olajkályhát is velem pucoltatta. Azt mondtam neki,<br />
hogy baszd szájba a kurva anyád, levettem a surcit, és felmentem az ágyra.<br />
Emeletes ágyon aludtunk. Fehér pamutzokni volt rajtam, puff, belerúgtam<br />
az ablakba. Elkezdtem ôrjöngeni, megjátszottam az idegbeteget.<br />
Felvittek a gyenguszra, lógtam a hordágyról, marhára vérzett a lábam.<br />
Valami injekciót adtak, alig bírták elállítani a vérzést. Voltam már egyszer<br />
a gyenguszon, tüdôgyulladásom volt, és direkt horgas tûvel adták az<br />
87