Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
V ADNARANCSOK I.<br />
tyámnak vezetôi engedélye és egy oldalkocsis motorkerékpárja volt. Szerettem<br />
villogni, állandóan nyúztam. Felültem a motorjára, motoroztam.<br />
Egyszer nekimentem egy fának, és leszakítottam az oldalkocsit. Nem nagyon<br />
örülhetett neki, de látta, hogy kedvem lenne ehhez a mesterséghez.<br />
Ambicionálta, hogy kezdjem el a tanfolyamot. Ebbôl lett az elsô konfliktusom<br />
a fônökömmel a gyárban, mert ugyan aláírta az MHSZ-papírt,<br />
de késôbb nem járult hozzá ahhoz, hogy munkaidô-kedvezményt kapjak.<br />
A tanfolyamon megszereztem az ABC-kategóriát, bár nem ment valami<br />
könnyen. Majdnem abbahagytam, mert három hiányzás után automatikusan<br />
kizárják az embert, és délutánonként én inkább randikra mentem.<br />
Ráadásul el kellett végezni a távírász-tanfolyamot is, mert ez feltételként<br />
volt kikötve. Igaz, búvár is lehettem volna. Aztán ennek a tudásomnak a<br />
katonaságnál hasznát is vettem – mondhatom.<br />
Motorra és személygépkocsira egybôl megkaptam a vezetési engedélyt.<br />
Teherbôl elôször megvágtak. Aki tanított, mondta, csodálkozna, ha<br />
én ebbôl is megkapnám az engedélyt. A legbénább vagyok az összes tanuló<br />
között. A tehertôl féltem elôször, késôbb belejöttem. Volt hogy háromórás<br />
vezetési gyakorlatunk volt, a tag mondta, hogy adjak egy kis<br />
gázt, mert csak olyan negyvennel jöttem a lejtôn, odaléptem egy kicsit, de<br />
még mindig biztatott, majd ô nyomta be a gázpedált. Megindult az autó,<br />
én meg kapaszkodtam a kormányba, azt se tudtam, mit csináljak. Mire<br />
odaértünk az elsô táblához, alig bírtuk megállítani ketten is a kocsit. Valahogy<br />
megálltunk, mondtam neki, hogy ne csinálja, mert tényleg nem merem<br />
majd megfogni a volánt.<br />
Szóval az elsô vizsgán helybôl megvágtak. Az elsô nap húszan vizsgáztak,<br />
a másodikra tízen maradtunk. Az elôzô napiak mondták, hogy a vizsgabiztos<br />
gyorsan szereti lepörgetni a vizsgát, s mondta, egy kicsit túlléphetik<br />
a sebességkorlátozást. A mi manusunk viszont már nem engedte<br />
meg, én meg gyorsabban hajtottam a kelleténél. Ura voltam én a ZIL-nek,<br />
de nem szabad olyan gyorsan menni, ebben igaza volt, balesetet is okozhattam<br />
volna. Mondta, hogy a következô vizsgán jelenjek meg, és fizessek<br />
be háromszáz forintot.<br />
Megcsináltam a kezelôi vizsgát is, és augusztus tizenhetedikén megkaptam<br />
a jogosítványt. Akkor még ez nem volt szakma, mint ma. Ma már<br />
annak lehet nevezni. A fônököm kicsit dühös volt rám, hogy elvégeztem a<br />
tanfolyamot, tudta, hogy gépkocsivezetô akarok majd lenni. Elég jó brigádban<br />
dolgoztam ott, Angela Davis nevét viselte, a tagok örültek ennek<br />
a sikeremnek. Szerettem ôket, sokat melóztunk együtt, sok pluszt csináltunk.<br />
Ennek az lett az eredménye, hogy hárman kaptunk egy beutalót Balatonszabadiba.<br />
Itt jött össze az elsô szexuális kapcsolatom. A második vagy harmadik<br />
napon megismertem egy lányt, Andreát. Feljött velem a barakkba, pedig a<br />
gondnoknô felhívta a figyelmünket arra, hogy senki nem jöhet be hoz-<br />
77