02.11.2014 Views

Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK

Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK

Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

V ADNARANCSOK II.<br />

helyes módját. Aki onanizál, az Isten ellen pokoli bûnt követ el, amelytôl<br />

sosem szabadulhat. Szóval nyomasztott a katolikus neveltetésem is ráadásként.<br />

S ez a Tihamér-féle dolog valahol hasonló a mai társadalmunk<br />

homoszexuálisok elleni hadjáratához.<br />

Pedig engem megkímélt a testi kisebbrendûségi érzéstôl a sors! El tudom<br />

képzelni, hogy ha az is lett volna, milyen kínok között fetrenghetnék.<br />

Tisztességgel végeztem a melómat. Halálra dolgoztam magam, de hazafelé<br />

menet mindig megôrültem. Napközben ittam négy-öt üveg sört, hazamenet<br />

is be-betértem a kocsmába, majd az utcán összeszedtem valakit.<br />

A kapu alá bementünk, és leszopattam magam. Ezt a szót annyira utálom,<br />

hogy még a mai napig is zavarban vagyok tôle – holott nincs rá jobb. Hiszen<br />

nekem már ez a dolog mást jelent, és magamnak is mást jelentek. A<br />

gátlásomat mindig három-négy üveg sör tüntette el, majd utána az<br />

öngyûlöletemet szintén három-négy üveg oldotta fel. Ráadásul a sör<br />

hozzátartozott a segédmunkási élethez. Mindig megállapodtam magammal,<br />

hogy kész, ez volt az utolsó, és akkor most szépen leszokunk. Tovább<br />

mûködött és mûködtették bennem ezt az érzést, hogy errôl le lehet szokni.<br />

Teljes értékû emberré akartam válni!<br />

Az utcán egyszeri összenézés elég volt ahhoz, hogy tudjuk egymásról,<br />

hogy mind a ketten melegek vagyunk. Vannak hülyeségeim, ez független<br />

a homoszexualitástól. Például, hogy milyen az ember cipôje, milyen karakterû,<br />

az mindenfélét elárul. Vagy a ruházat. De ez engem is jellemez. S<br />

ebbôl inkább én vagyok a tipizálható. Meg lehetne belôle csinálni egy furcsa<br />

Szondi-tesztet. De befolyásol a saját hangulatom is. Ha beszélgetek valakivel,<br />

és kiderül, hogy buta, akkor már nem érdekel. Ebben a korszakomban<br />

– amikor fokozottan éreztem, hogy kiderülhet, megtudhatják –<br />

fôleg utcán ismerkedtem. Kizárólag attól függtek a kapcsolataim, hogy<br />

mennyire voltam éppen piás, milyen volt az aznapi hangulatom, helyzetem,<br />

mennyire becsültem magamat. S ezt az idôszakomat nem teljesen<br />

értem. Amit átlátok az egészbôl, az annyi, hogy elszúrtam a fiatalságomat,<br />

hazudtam magamnak. De ez szokvány dolog. Elindultam valamerre, azután<br />

akit kinéztem magamnak, vagy utánam jött, vagy nem. Ami történt, a<br />

pillanattól függött, s fôleg attól, hogy ki melyik szerepet játszotta. Ez kiderült<br />

néhány pillanat alatt. Abból, hogyan hagytam közeledni magam felé,<br />

mit jeleztem, merre irányítottam.<br />

Aztán ez a stika-buziság egyre inkább aszexualitással párosult, ami<br />

nem felelt meg az igényeimnek, hiszen érzelmi állapottal nem járt együtt.<br />

Semmi értelme nem volt. Rájöttem, hogy homoszexuális vagyok, és az is<br />

maradok, nem lehet ellene tenni, és egyáltalán, miért is kellene tenni. Elrontottam<br />

pár évet, ahelyett hogy elvállaltam volna, és kiegyensúlyozott<br />

szexuális élményekkel lennék most több. Annyit engedtem meg a világnak,<br />

azaz a világot képviselô embereknek, hogy öt perc ismeretség után le-<br />

297

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!