Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
V ADNARANCSOK II.<br />
helyes módját. Aki onanizál, az Isten ellen pokoli bûnt követ el, amelytôl<br />
sosem szabadulhat. Szóval nyomasztott a katolikus neveltetésem is ráadásként.<br />
S ez a Tihamér-féle dolog valahol hasonló a mai társadalmunk<br />
homoszexuálisok elleni hadjáratához.<br />
Pedig engem megkímélt a testi kisebbrendûségi érzéstôl a sors! El tudom<br />
képzelni, hogy ha az is lett volna, milyen kínok között fetrenghetnék.<br />
Tisztességgel végeztem a melómat. Halálra dolgoztam magam, de hazafelé<br />
menet mindig megôrültem. Napközben ittam négy-öt üveg sört, hazamenet<br />
is be-betértem a kocsmába, majd az utcán összeszedtem valakit.<br />
A kapu alá bementünk, és leszopattam magam. Ezt a szót annyira utálom,<br />
hogy még a mai napig is zavarban vagyok tôle – holott nincs rá jobb. Hiszen<br />
nekem már ez a dolog mást jelent, és magamnak is mást jelentek. A<br />
gátlásomat mindig három-négy üveg sör tüntette el, majd utána az<br />
öngyûlöletemet szintén három-négy üveg oldotta fel. Ráadásul a sör<br />
hozzátartozott a segédmunkási élethez. Mindig megállapodtam magammal,<br />
hogy kész, ez volt az utolsó, és akkor most szépen leszokunk. Tovább<br />
mûködött és mûködtették bennem ezt az érzést, hogy errôl le lehet szokni.<br />
Teljes értékû emberré akartam válni!<br />
Az utcán egyszeri összenézés elég volt ahhoz, hogy tudjuk egymásról,<br />
hogy mind a ketten melegek vagyunk. Vannak hülyeségeim, ez független<br />
a homoszexualitástól. Például, hogy milyen az ember cipôje, milyen karakterû,<br />
az mindenfélét elárul. Vagy a ruházat. De ez engem is jellemez. S<br />
ebbôl inkább én vagyok a tipizálható. Meg lehetne belôle csinálni egy furcsa<br />
Szondi-tesztet. De befolyásol a saját hangulatom is. Ha beszélgetek valakivel,<br />
és kiderül, hogy buta, akkor már nem érdekel. Ebben a korszakomban<br />
– amikor fokozottan éreztem, hogy kiderülhet, megtudhatják –<br />
fôleg utcán ismerkedtem. Kizárólag attól függtek a kapcsolataim, hogy<br />
mennyire voltam éppen piás, milyen volt az aznapi hangulatom, helyzetem,<br />
mennyire becsültem magamat. S ezt az idôszakomat nem teljesen<br />
értem. Amit átlátok az egészbôl, az annyi, hogy elszúrtam a fiatalságomat,<br />
hazudtam magamnak. De ez szokvány dolog. Elindultam valamerre, azután<br />
akit kinéztem magamnak, vagy utánam jött, vagy nem. Ami történt, a<br />
pillanattól függött, s fôleg attól, hogy ki melyik szerepet játszotta. Ez kiderült<br />
néhány pillanat alatt. Abból, hogyan hagytam közeledni magam felé,<br />
mit jeleztem, merre irányítottam.<br />
Aztán ez a stika-buziság egyre inkább aszexualitással párosult, ami<br />
nem felelt meg az igényeimnek, hiszen érzelmi állapottal nem járt együtt.<br />
Semmi értelme nem volt. Rájöttem, hogy homoszexuális vagyok, és az is<br />
maradok, nem lehet ellene tenni, és egyáltalán, miért is kellene tenni. Elrontottam<br />
pár évet, ahelyett hogy elvállaltam volna, és kiegyensúlyozott<br />
szexuális élményekkel lennék most több. Annyit engedtem meg a világnak,<br />
azaz a világot képviselô embereknek, hogy öt perc ismeretség után le-<br />
297