Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
G ÉCZI JÁNOS<br />
tudtam mit csinálni, csak ott álltam, és néztem ôket… Nem tudtam mit csinálni…<br />
Most szaladjak oda… csak néztem… melyikük gyôz. Biztos a Sanyi,<br />
mert az idôsebb, vagy talán a Jóska, mert fiatal, jó erôben van… De egyszerûen…<br />
az lett volna a legigazságosabb, ha odamegyek, és szépen… de természettôl<br />
indíttatva nem csináltam semmit.<br />
Elverték a Jóskát. Ebbôl bírósági ügy lett, hat hónap szabadságvesztést<br />
kapott a nagybátyám. Sanyi bácsi idegösszeroppanást kapott, félt a börtöntôl:<br />
a fiának kellett volna börtönt ülni! Vera apja olyan ügyefogyott ember,<br />
az az igazság! Ott volt a kapa a kezében, és engedte, hogy kivegyék<br />
tôle, és avval vágták a Pityut fejbe…<br />
Megkülönült a két rokonság. A nagynénémék Jóskának az oldalán álltak,<br />
én sehova… a szüleim sehova, miért ne, tényleg sehova… Vera nôvére<br />
Pistát szerette, Pista átjárt hozzánk, majd eljegyezte, késôbb feleségül vette,<br />
tudtuk, mire lesz a játék, hát nem tudtunk mit csinálni. Hova… hova?<br />
Sokszor átmentem a nagybátyámhoz, láttam, hogy milyen rosszul van.<br />
Nagyon sajnáltam, még sírtam is miatta, hogy mennyire bántja, hogy most<br />
börtönbe kell neki menni. Szerettem a nagybátyámat, de szeretem a Pistát<br />
is!<br />
Hazamentem, és már le is feküdtem, iszonyatosan rosszul voltam. Szorított<br />
mindenem, erôs mellkasi fájdalmaim voltak, semmi vér nem volt<br />
bennem, és akármilyen kedvesen beszéltek velem, nem tudott lekötni.<br />
Eljött egy rokonom, mindig nagyon szerettem, leült mellém, nyomkodta<br />
a hátamat, a nyakamat, mindenemet, de egyre rosszabbul voltam.<br />
Kihívták a körzeti orvost, azonnal beutalt, injekciót adott, mentôvel bevittek<br />
a kórházba, de ott is csak idegesebb lettem. Beküldtek az elmeosztályra.<br />
Arra gondoltak, hogy így akarom felmentetni magam a katonaság alól,<br />
erre keresek lehetôséget. Aztán az orvos lefektetett az ágyra, sorra megvizsgált,<br />
a reflexekre volt kíváncsi, már akkor hangokat sem hallottam, a<br />
járásomat is vizsgálgatta, nem tudtam, milyenfajta betegséget állapított<br />
meg. Késôbb mondta, nem valószínû, hogy elmebeteg vagyok, csak nagyon<br />
megijedtem, meg egy kicsit ki vagyok készülve.<br />
Jóval késôbb a fôorvos behívatott, és mondta, egyáltalán nincs semmi<br />
bajom, neurotikus tüneteim vannak, egy kicsit meg is feddett, hogy már<br />
húszéves vagyok, de még nem volt nemi kapcsolatom.<br />
Kérdezte, hogy kik jöhetnek számításba, vannak-e ismerôs lányok vagy<br />
partnerek, akik lefeküdnének velem. Mondtam neki Etelkát. Kérjem meg,<br />
biztos le fog feküdni velem.<br />
Anyám jött be látogatni, közöltem vele, mit mondott a fôorvos. Elment<br />
Etelkához, én írtam egy levelet, amelyben az állt, hogy szeretne vele a fôorvos<br />
beszélni, meg én is szeretnék vele találkozni. Anyám elvitte neki a<br />
levelet, ô is elmondta, hogy mi van velem, azt is, hogy nemi kapcsolatra<br />
van szükségem, az fog helyrehozni.<br />
172