Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK

G ÉCZI JÁNOS
volt. Jó szeretô volt – de viszolyogtam magamtól. Szerettem, de taszított
is. Az más volt, hogy malackodtunk a kollégiumban. És az is más,
hogy egy férfi a fejem búbjától a lábam hegyéig csókolgat. Szörnyû! De
amit velem csinált, nem volt rossz.
Keveset voltunk együtt, ritkán jártam a lakására. Utoljára már beteg
volt. Egy éve nem találkoztunk, ô se keresett, én sem kerestem. Annyit
mondott, egy kis megfázás. De még nézegette a szexlapokat. Már nem sok
mindent tudott csinálni, levetkôztem, és befeküdtem az ágyába. Azt hiszem,
csak a testemet szerette. Egy voltam a sok közül, ô minden férfit el
szeretett volna csábítani.
Közvetlenül Karola elôtt feküdtem le egy nôvel. Állati szar kedvem
volt, kóborolni mentem, aztán kikötöttem gyerekkori barátnômnél. Örült.
Háttal ültünk, megsimogatta a csípômet, és ott maradt a keze. Nem tudtam,
mit akar, de végül reggelig ott maradtam. Aztán Robi másnap lebaszott,
hogy hol voltam, mert idegeskedett miattam. Szóval lebaszott, pedig
életem elsô nôvel töltött éjszakáján négyszer szeretkeztem! Olyan aktív
voltam, a lányt feleségül akartam venni. Két gyereke volt. Apám tudott a
dologról, és lekurvázta a nôt. Én meg olyan szerelmes lettem, hogy azt hittem,
feleségül kell vennem, mert az enyém lett. Aztán a hetedik hónap
után trippert kaptam tôle. Mikor bejelentettem neki, hogy tripperes vagyok,
kérte, mutassam meg neki, az milyen. Aztán meggyógyultam. Hónapokig
nem mertem nôre nézni, féltem tôlük, irtóztam, mindig eszembe
juttatták az elmúlt dolgokat.
Késôbb még voltam egy kurvával, évfolyamtársaim szedték össze,
minden srác végigment rajta. Nekem nem volt jó, mihelyt betettem, el is
élveztem.
Karolával folytatott viszonyom idején volt még egy nôm – de ha ô nem
jön utánam, nem bújik hozzám, akkor soha nem fekszem le vele. Nem értem!
Szerettem csinálni – de nem tudtam, hogyan kell. Tegnapelôtt este, a
film után éreztem, jó lenne megfogni a feleségem kezét, érezni, hogy egy
nô is akar valamit tôlem, és így menni haza, az utcán megcsókolni, megsimogatni,
gyengédnek lenni; olyannak lenni, amilyenek a többiek. Az ilyen
nekem mindig kimaradt. Vágytam rá, akartam, de nem tudtam, hogyan
kell. Éreztem a vágyat az ujjaim hegyében, és nem tudtam kinyújtani a kezem.
Hitegettem magamat: a másik úgyis eltaszít. Most, egy konferencián,
a kollégáim azt hitték, megdugtam egy külföldi lányt. Pedig csak táncoltam
vele, de amikor fölmentünk vele az emeletre és átöleltem a vállát, hiába
vittem volna az ágyba, féltem tôle, s hiába sugárzott róla, kellek neki,
szégyelltem magamat, nem mertem a szobába utána menni. Rohadt érzés,
csak férfival éreztem még azt, hogy férfi vagyok. Azt, hogy én is lehetek
eszményi, vonzó, aki másnak is kell.
Másodéves egyetemistaként egyetlenegy nônek sem kellettem, illetve
egyes-egyedül egy nagydarab tehénnek, akinek kétszer akkora segge volt,
242