Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
V ADNARANCSOK I.<br />
volna… Nem mehettünk szórakozni, kikapcsolódni. Akkor már anyukátapukát<br />
idegesítette a gyerek! Az apjáék nem is gyanították, hogy újra találkozgatunk,<br />
mert nem jártam hozzájuk. A sarkon vártam a feleségemet.<br />
Húsvétkor elmentem az apósékhoz, locsolni. A három nô volt otthon,<br />
de én mindenáron meg akartam várni az apóst. A nejem mondogatta<br />
ugyan, nem lesz valami nagyszerû, ha megvárom az öreget, a fater annyira<br />
megutált, hogy látni se akar. Valóban, nagyon összevitatkoztunk. Azt<br />
mondá az após, ha nem nézné, hogy vendég vagyok – nem a lánya férje!<br />
–, akkor úgy kirúgna, hogy a lábam se érné a földet. A pofámba vágta,<br />
hogy egy hülye ôrült, idegbajos vagyok, mi a francnak nôsültem meg, ha<br />
nem tudok rendes családapa lenni, a gyerekemnek már úgyis nagypapakomplexusa<br />
van. Nagyon elkeseredtem. Valami olyat mondtam, hogy ebben<br />
az a legborzasztóbb, hogy igaza van, mert én egy szar senkiházi tróger<br />
vagyok, olyan, mint az apám, és ráadásul késôbb is volt kitôl tanulnom…<br />
tôle. Mert kénytelen voltam velük együtt lakni. Aztán ajánlottam<br />
magam, és elhúztam a csíkot.<br />
A feleségem munkatársai sok mindent terjesztettek rólam. Júliának telebeszélték<br />
a fejét. Sajnos, valóban láthattak nôkkel. Amikor szóba jött, azt<br />
mondta, hogy ôt ez nem érdekli, külön élünk. De hozzátette, hogy ô hûséges<br />
volt hozzám.<br />
A közvetlen kollégáim is cikiztek. Ha fáradtan mentem be egy átmulatott<br />
éjszaka után – bár ez igen ritkán fordult elô –, jött a szöveg. Vagy egy<br />
barátomnál idôztem sokáig, késôn feküdtem le, vagy itthon olvastam, és<br />
mert nem volt nô, önkielégítettem, s másnap karikás volt a szemem, mondogatták,<br />
biztos valami anyuval voltam, nem aludhattam ki magam.<br />
Próbáltam palástolni, mondani, hogy nem így volt, de ôk látták, hogy<br />
átmentem a nôvérszállásra… Valóban volt olyan, hogy jó lettem az egyik<br />
nôvérnél, de hogy arra került a sor, megmondtam neki, nézd, ciki, itt dolgozik<br />
a feleségem. Nem akartam a nôvérszállásra se menni, ha a fônôvér<br />
rajtakap, még az állásomból is kirúg, nemcsak az ágyból.<br />
Egy nôvel a haveromhoz mentünk fel, a felesége éppen szült. Lemezeztünk,<br />
majd a gyereknek pénzt adtam, hogy menjen moziba vagy inni. A<br />
negyedikes volt szerelmemmel is összejöttem. Kora nyártól szeptemberig<br />
tartott az a kapcsolat. Férjnél van már azóta, gyereke is született.<br />
Aztán az ôszön Júliával albérletet kerestünk magunknak. Egy régi<br />
olasz villának a földszinti részében laktunk, velünk szemben a háziasszony,<br />
vékony fal választotta el a két szobát… minden áthallatszott.<br />
Nyomorúságos körülmények között éltünk, nem volt sokkal jobb,<br />
mint annak idején az apósoméknál. Az asszony ráadásul szemét módon<br />
viselkedett, széltében-hosszában terjesztette a városban, hogy veszekszünk.<br />
Egyetlenegyszer vesztünk össze az albérletben! Este volt,<br />
magyaráztam a feleségemnek a jövôre vonatkozó terveimet. Karácsony<br />
elôtt volt ez, már készültünk az elsô közös és szabad ünnepre.<br />
99