Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
Gomboc Arthur Title: vadnar_ildi2.qxd 02557.pdf /02500 ... - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
G ÉCZI JÁNOS<br />
Ô volt az ideálom. Évekig nem mertem a szemébe se nézni. Olyan rossz<br />
volt ez a bátortalanság. De annyira szerelmes voltam már, hogy anyám figyelmeztetett,<br />
nehogy valami baj legyen belôle. Ugyan már, hát hogy lenne baj.<br />
Az osztályban én voltam az elsô, aki érni kezdtem. Szôrösödni kezdtem<br />
a hónom alatt, és a mellemen, szégyelltem magamat az iskolában.<br />
Pedig ezt mondták férfiasnak, mégis kisebbségi érzéseim voltak. Szüntelenül<br />
együtt jártunk, ha elküldték borért, vagy boltba, akkor: jössz? hát<br />
hogyne mennék, persze hogy megyek. Ha én mentem, akkor is ketten mentünk.<br />
Már csúfoltak, hogy „két szerelmes pár, mindig együtt jár!”, de… kicsit<br />
zavart, aztán mégse… ha nekem jó, akkor miért zavarjon?!<br />
Soha nem tudtam táncolni, de neki volt egy barátnôje, aki nagyon szeretett<br />
táncolni. Valamilyen Sebôk volt a vezetékneve, vele együtt egész jól<br />
táncolt. Én csak lestem ôket. Milyen szépen tudnak táncolni, én meg nem<br />
tudok!<br />
Ha névnapja volt, süteményt vettem neki. Volt egy kis éjjeliszekrényem,<br />
azt kulccsal le lehetett zárni, megvettem a süteményeket, este beraktam,<br />
de másnap észre lehetett venni a szagáról, hogy állt. Meleg helyen volt.<br />
Hogy fogom ezt odaadni? Azért zártam el, hogy anyámék ne is tudják,<br />
hogy a névnapjára ajándékot adok. Megkóstoltam… ó, hát ez élvezhetô, ha<br />
nekem jó, akkor neki is jó, nincs ennek semmi baja! Odaadtam a névnapjára,<br />
mondta valaki, hogy puszit is kell ilyenkor adni! Meg is pusziltuk egymást!<br />
Este leültünk tévét nézni, közel egymáshoz, ahogy dobálta magát, közel<br />
estünk egymáshoz, egész szorosan voltunk. Bizsereg az egész testem.<br />
A lábam és fôleg az a részem, ami hozzáért. Azt hiszem, meg is merevedtem.<br />
De mindig volt egy félelem bennem, fôleg azóta, amióta már a<br />
Bibliát tanulmányoztam. Kezdtem vallásos lenni.<br />
Én egész nap koszos voltam. Ez az igazság! Futballoztam. Futballoztunk,<br />
mindenfajta játékot csináltunk, persze, a gyerekek bepiszkolódnak.<br />
Rendetlen volt az öltözködésem, talán ezért se mertem közeledni jobban<br />
felé, mert nem volt olyan megjelenésem. Ha elmentem a Dunára fürödni,<br />
és kicsit jobb ruha volt rajtam, szinte fölfigyelt rám. Annyira észlelhetô<br />
volt, hogy már kezdtem gondolkodni, talán itt a baj. Nem vagyok olyan<br />
megjelenésû!<br />
Még nem tanulmányoztuk a Bibliát, de egy nô odajárt hozzánk, és<br />
mondta, Isten ki tudja elégíteni az emberek boldogságát, és béke felé irányuló vágyait.<br />
Nekem ez olyan jó élmény volt, lefeküdtem a fûbe, és gondolkozni<br />
kezdtem azon, hogy az Istenem ki fogja elégíteni az én vágyaimat is. Tehát<br />
akkor nem kell, hogy különleges intézkedést tegyek a kapcsolatomban.<br />
Isten hozzásegít ahhoz, hogy a nemi kapcsolat kialakuljon.<br />
Szinte csodát vártam! Isten biztosan hozzásegít.<br />
Saját magamon kísérleteztem. Láttam, hogy nem vér jön ki belôlem!<br />
Nem tudtam mire vélni az egészet, aztán már tudtam, a haverokkal is<br />
megbeszélgettük, miért van ez így.<br />
158