Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

A Magyarországon hatályos nemzeti és európai szabadalmak jogosultjainak mindössze
8%-a volt magyar 2009-ben. A jogosultak 92%-a külföldi, közülük a német (26%) és az
amerikai jogosultak (14%) álltak az élen. A hazai innováció mértékét mutatja az is, hogy a
felsőoktatás, mint a modern gazdaság egyre meghatározóbb szegmense, miként jelenik meg
az exportban. A statisztikai hivatalok általában nem tartják nyilván külön soron, hogy egy
adott évben a felsőoktatási szolgáltatás milyen része került exportra. Ennek két oka van.
Egyrészt, a felsőoktatási ágazat csak az elmúlt évtizedekben kezdett iparszerűvé válni, ennek
következtében más ágazatokhoz képest a felsőoktatási exportforgalom értéke piaci viszonyok
között még nem jelentős. Másrészt, a többnyire közszolgáltatási jellegű szolgáltatásra inkább
jellemző, hogy a külső piacoktól elzártan működik, nagyrészt közpénzekből. A 21. század
elejére érett meg a helyzet arra, hogy már globálisan is felmerül a felsőoktatás
exportképessége, kezd szétválni a tudomány és az oktatás exporttermelő képessége. (Berács
J., 2008)
5.1.2 Magyarországi vállalkozások megkérdezése
A magyarországi vállalatok innovációs teljesítményéről számos adat lát napvilágot,
azonban mégsem találkozni olyan szisztematikus vizsgálattal, amely a vállalatok innovációs
magatartására irányul, s azon belül is a belső vállalati tényezőkre alapozva vizsgálja az
innovációt segítő és gátló tényezőket. Szerb László kisvállalatok versenyképességével
foglalkozó kutatásaiban (Szerb L., 2008) tér ki az innovációra, mint a versenyképesség egyik
meghatározó pillérére. Szerb szerint a belső tényezők vizsgálatakor érdemes különválasztani a
magatartási és a demográfiai tényezőket, amelyek a vállalat méretét, korát és működési
ágazatát jelentik. A fiatalabb és kisebb vállalkozások növekedési dinamikája például
magasabb az idősebb, megállapodott cégeknél. A kisebb méretű cégeknél külön is érdemes
vizsgálni a vállalat működésében, növekedésében kulcsszerepet játszó
tulajdonosok/menedzserek személyes magatartási vonásait, fejlődési attitűdjeit. Egy kisebb
vállalkozás ugyanis nem csupán a gazdasági szférában, hanem a szélesebben értelmezett
társadalmi rendszerben is jellemzőbben megjelenik, a társadalmi elfogadottság direktebb
módon gyakorolhat hatást egy szűk helyi környezetben működő kisebb méretű cégre. A
sikeres vállalkozók társadalmi elismertsége, megbecsülése pozitív visszacsatolást adhat nem
csupán az adott cég, hanem más vállalkozások alapítására, növekedésére is. „Tovább
árnyalhatja a képet az, hogy a vállalkozók milyen célokat követnek. Számos elemzés készült,
amely szerint a kisebb méretű cégeknél, családi vállalkozásoknál nem csupán a profit, a
növekedés jelenik meg célként, hanem más szubjektív, gyakran nehezen számszerűsíthető
103