Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

12. ábra Tudáspiramis
Forrás: Lengyel Balázs (2005) /Boutellier, R. (2000) alapján/
Boutellier és a szerzőtársai modellje mindössze egy dimenzió, a tudás kódolhatósága
alapján közelítette meg a szervezeti tudásvagyont, azaz azt állították, hogy a tudás
rejtettségének szintje határozza meg azt. Lengyel Balázs azonban tovább tökéletesítette a
modellt, s további két dimenzióval kibővítette azt:
1. a tudásbázis nagyságával, amely azt jelenti, hogy az explicit tudás kialakításában
kevesebben vesznek részt, mint a hallgatólagos tudásvagyon birtoklásában (például
egy kutatási tanulmány megírásában nem működik közre direkt módon a szervezet
bérszámfejtő kollégája). A vállalkozások célja az, hogy a hallgatólagos elemekből
minél hatékonyabban, de arra ráépülve hozzák létre ezt az explicit tudást.
2. az időszükséglettel, amely a versenyképességhez szükséges tudás ki/átalakításához
szükséges. Mindezt kiegészítette még azzal a megállapítással is, hogy „mivel a
rejtett, hallgatólagos tudás jóval nehezebben, lassabban változtatható, egy
tudásintenzív vállalat versenyképessége elsősorban hallgatólagos tudáselemeitől
függ. Ennél fogva úgy kell tekinteni, hogy azok a javak előállításában hosszú távon
vesznek részt, míg az explicit elemeket könnyebb újra teremteni, könnyebb őket
megváltoztatni.” (Lengyel B., 2004)
83