Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

támogatnak. A modell fejlődéstörténeti újszerűsége abban rejlik, hogy a makrokörnyezet
szerepeltetésével először jelenik meg, ha csak közvetve is, a társadalmi környezet és annak
befolyása az egyetemi fejlődésre.
„…a vállalkozói egyetem nem az ördög szüleménye és nem a pokolhoz vezető út az
akadémiai értékek szempontjából. Éppen ellenkezőleg: azok érvényesülésének ad kedvező
terepet. (...) A vállalkozói egyetem olyan intézmény, amelynek minden egysége, minden
munkatársa vállalkozó. (…) Nem kivételes egységek, zárványok jelenítik meg a
vállalkozást, hanem az egyetem egésze. Éppen ezért nem vezet atomizálódáshoz, egymás
rovására történő térnyeréshez. Mi több, a végső soron közös vállalkozás közösséggé
formálja az egyetemet.” (Clark, B. R., 1998, Hrubos I. 2001. 23. oldal)
1.5.4 A Harmadik generációs egyetem és ami utána következik…
A három modern kori egyetemi típust (gazdálkodó-szolgáltató-vállalkozó) én nem
választanám az előbbi bemutatás alapján ennyire élesen külön. Mindhárom az egyetemi
történetfejlődés fontos állomása, amelyek kihagyhatatlanok voltak a fejlődési folyamatban.
Szükségszerű volt az egyetemi menedzsment szemléletváltása (gazdálkodó egyetem), a piaci
igényeknek megfelelő szolgáltatáskínálat kialakítása és a szolgáltató (elsősorban kutatói és
oktatói) tevékenységek koordinációja (szolgáltató egyetem), mégis a vállalkozói vagy – annak
kiterjesztése után már – a harmadik generációs egyetem az, amelyről elmondhatjuk, hogy a
középkori, majd a Humboldt-i modell után egy olyan fejlettségi állapotot tükröz, amely
elérésével az egyetemi szféra viszonylagos nyugalomba kerülhet, s a következő külső
környezeti hatások kihívásai (amelyek azért már látszanak körvonalazódni) előtt egy kicsit
megpihenhet, összeszedheti magát és felkészülhet azokra.
Mind a vállalkozói, mind a harmadik generációs egyetemek jellemzője, hogy
legsikeresebb és legjövedelmezőbb területei a műszaki innováció és technológiafejlesztés.
Ezek szolgálnak alapjául a kapcsolódó iparágak hasznosításának és az ipari
kapcsolatépítésnek egyaránt, és valljuk be, ezeken a területeken lehet a leglátványosabb,
leggyorsabb és leginkább számszerűsíthető eredményeket elérni. A Thorp-i és a Wissema-i
definíció (ld. 3. táblázat) azonban valamit már előre jelez: tovább kell lépni a műszaki,
technológiai fejlesztéseken, el kell mozdulniuk, nyitniuk kell az egyetemeknek a társadalom
irányába.
31