Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

4.2 A Triple Helix modell
A Triple Helix modell három szféra: az egyetemi-tudományos, a gazdasági szféra és a
kormányzati szervek hármas kapcsolatán keresztül alkot komplex innovációs elméletet.
A modell kiindulópontja, hogy e három egység folyamatos kommunikációja biztosítja
mindhárom szektor fejlődését, így ezek a feltételek a tudásteremtő régiók kialakításához
elengedhetetlenek. (Etzkowitz, H. - Leydesdorff, L., 2000) Fontos a modell legjellegzetesebb
megállapítása, miszerint szükséges a három szektor egymásba való átmenete: a
tevékenységeik közötti átfedés, a szervezeti korlátok eltörlése, hibrid szervezetek
megjelenése. Annak ellenére, hogy a tudásteremtés, a tudástranszfer és a kontroll feladatait
más-más szereplők látják el, nem rendelhetünk hozzájuk csupán egy-egy intézményt. (Nem
mondhatjuk például, hogy az egyetem a tudás teremtéséért felelős, míg a vállalatok annak
hasznosításáért, hiszen a tudástranszfer az egyetemek és a vállalatok között kétirányú.) Így
nem a szereplők hálózatban való jelenléte, hanem a közöttük meglévő kapcsolatok minősége a
fontos. Bár az egyetem a tudás létrehozásában, a gazdasági szféra a tudás kiaknázásában, a
kormányzat pedig a kapcsolatok kontrollálásában játszik főszerepet, a háromoldalú
kapcsolatok során az intézmények funkciói változnak, s változnak az egymással szemben
támasztott követelményeik is. (Leydersdorff, L., 2006) A három szektor egymásra utaltsága
egyértelműen a globális verseny miatt következett be, ez a fejlett régiók válasza az erőteljes
versenyre. A korábbi modellekből éppen ez a tevékenységek közötti átmenet hiányzott, mert
azokban az állam vagy körülvette az oktatási és a vállalati köröket, irányította és
meghatározta azok egymással való kapcsolatát is (etatista) 24 , vagy a liberalista „Laissez Faire”
szellemében éles határral egyenlővé alakította azokat 25 . (Etzkowitz, H. - Leydesdorff, L.
2000)
Jelenleg minden nemzet törekszik a Triple Helix modell átvételére. A közös cél az, hogy új
játékszabályok bevezetésével sikerüljön egy innovatív környezetet létrehozni úgy, hogy az
állam támogassa azt, de ellenőrzése ne lehessen domináns felette.
24 A modell kemény verzióját a volt Szovjetunió tagállamaiban és Kelet-Európa országaiban lehetett
megtalálni, a szocializmus korában; a lágyabb verziót pedig a latin-amerikai országokban.
25 A szocialista rendszerek felbomlását követően előszeretettel alkalmazták a modellt „sokkterápiaként”
az állami dominancia csökkentésére.
84