Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

információgyűjtésre, illetve egy már megkezdett és jól strukturált projekt
kommunikációjára, de nem használható értékes dolgok kitalálására, összetett ötletek
fejlesztésére, és „on-the-job” szituációk megoldására. A központi szerep
megvalósulásához a marketing-földrajz eszközrendszerét és vizsgálati szempontjait is
alkalmazni szükséges: telepítési tényezőket, telephelyeket meghatározó tényezőket, a
közvetítők, a szolgáltatóipar és a szolgáltatási tevékenységet elősegítő intézmények
elhelyezkedését, a területi konkurenciát, valamint a vevők, partnerek mozgásterének
jellemzőit. (Sikos T. T., 2009)
S mi történik azokkal az egyetemekkel, amelyeknek nem sikerül maguk körül a tudásspirált
felépíteni? Ők sem tűnnek el, vagy szűnnek meg feltétlenül, csupán meg kell
elégednünk a regionális kutatási és oktatási szerepkörük fenntartásával.
2.3.3 Egymás mellett megférő tömeg- és elitképzés
A Humboldt-i egyetem célja az volt, hogy kiképezze a jövő tudósait, gyakorló orvosait és
ügyvédeit, akik szakmájukban a tudományos megközelítést használják. A 60-as években
azután új paradigma került előtérbe (1. az oktatás a jólét alapja, 2. egyenlő esélyeket
mindenkinek), melynek eredményeképpen megugrott az egyetemek száma (minden régióba
egyet), és rohamosan emelkedett a hallgatói létszám. A tudósképzést akadályozta a
nagyszámú hallgató, akiket fel kellett készíteni szakmájuk gyakorlására, ráadásul a
finanszírozás csak egy csekély alapszolgáltatásra volt elegendő.
A tömegoktatás vagy elitképzés kérdését a harmadik generációs egyetemek úgy kezelik,
hogy ún. „két utas” egyetemekké alakulnak át. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók többségének
megfelelő minőségű, de általános kurzusokat kínálnak, míg a legjobbaknak tudományorientált
elitképzést biztosítanak. A hallgatók pedig hajlandóak fizetni a színvonalas
képzésekért. Az elitképzésre a következő eszközökkel vonják be hallgatóikat:
- szigorítják a belépési feltételeket (pl. felvételi vizsgák, magasabb szintű érettségi, stb.),
- a már bent lévőknek szakmai közösségeket ún. „honours classes” hoznak létre, amely
extra kontaktórákat jelent, de extra teljesítményt és akár anyagi hozzájárulást is
igényel a hallgatóktól (ez akkor is alkalmazható, ha például jogszabályok tiltják a
felvételi vizsgát),
- többletszolgáltatásokat kínálnak a tehetséges diákoknak,
- támogatást szereznek a tehetséges diákok tanulmányainak finanszírozására.
47