Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

kommunikációs tevékenységet minden szakembernek az elérendő célok megfogalmazásával
kell kezdeni. Ezek az egyetem esetében:
- az intézményi goodwill fenntartása vagy javítása (beleértve az egyetemről szóló
helytelen vagy hiányos információk helyesbítését is),
- a végzettek lojalitásának és támogatásának kialakítása,
- információnyújtás az intézmény képzési és szolgáltatási kínálatáról, azaz a
tudáskínálatról,
- a felvételi és beiratkozási számok mennyiségének és minőségének növelése,
- tudás hub kialakítása és annak központjába kerülés, ezen keresztül a K+F+I
megbízások, együttműködések számának növelése,
- az oktatók, kutatók, és a jelenlegi hallgatók belső információigényének kielégítése.
Bob Beyers, Stanford Egyetem „Hírszolgálat”-ának vezetője szerint a legtöbb
felsőoktatási intézményben még mindig csak a jó dolgok elmondására fektetnek hangsúlyt
és makacsul szeretnék elkerülni a rossz hírek kiszivárgását. Beyers szerint ez a felfogás
nem hatékony: „Az olyan intézmény, amely szépséghibáit igyekszik elrejteni, először saját
tagjai között, később pedig a nagyközönség előtt veszti el megbecsülését.”
A Hírszolgálat alkalmazottai munkaidejének fele minden nap az irodán kívüli
tevékenységekből áll. Utánajárnak bizonyos híreknek, megkérdezik az embereket arról,
hogy mit láttak, hallottak vagy tettek, aminek hírértéke lehet.
A hallgatói kiadványok érdekes történeteit ellenőrzik és eljuttatják a médiához. A diákság
tájékoztatása érdekében a Hírszolgálat fél tucat napilapot, 50 magazint és a
lehetőségekhez mért maximális számú rádió- és televízióadást kísér figyelemmel.
Az elmúlt évek alatt Beyers nagy tapasztalatokra tett szert a más intézményeknél dolgozó
szkeptikus kollégákkal kapcsolatban, akik – valószínűleg jó okkal – azt vallják, hogy
őszinteségük fenyegetné az állásukat. Beyers ezzel ellentétes tanulsággal szolgál
számukra: „A rossz híreknek is lehetnek jó eredményeik. Néhány évvel ezelőtt számos
stanfordi oktató háborodott fel azon, hogy egyik kollégájuk azt nyilatkozta a Time
magazinnak, hogy a nagy egyetemek könyvtárai közül az övék a legrosszabb. Éppen ez a
nyers őszinteség segített az egyetemnek egy kiemelkedő képességű könyvtáros
megszerzésében – aki viszonzásul azonnal megnyerte a kritizálókat egy jobb gyűjtemény
kialakításának támogatásához.” (Zellnerné (ford.) Kotler, P., 1995. 31. oldal)
78