Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

More documents

Recommendations

Info

Az egyes kutatási módszerek az alábbiak szerint alapozták meg a hipotézisek elfogadását vagy elvetését: H1 H2 H3 H4 HIPOTÉZISEK Máig megmaradt az egyetemek elefántcsonttornyúsága mind szemléletben, mind struktúrában, mind pedig a piaccal való együttműködés negligálásában. A vállalkozói magatartás, az innováció-elfogadási hajlandóság és az akadémiai szférával való együttműködést vállalati oldalról alapvetően a vállalatnagyság határozza meg. Jobb az együttműködési és az innováció iránti hajlandóság az innováció közeli, elsősorban ipari alapú régiók intézményei és vállalatai között. A harmadik generációssá váló egyetemi fejlődési folyamat először a leginkább innováció-igényes műszaki területeken indult el. Az akadémiai és a piaci szféra együttműködésének jelenleg gátat szab a kommunikáció, mert ebben az esetben a B2B kommunikáció egy sajátos formájával találjuk szemben magunkat: az egyik fél profitorientált, a másik nonbusiness szemléletű, noha kettőjük együttműködésekor általában piacosított szolgáltatás értékesítéséről van szó. KUTATÁSI MÓDSZEREK Honlapelemzés Fókuszcsoport Szakértői mélyinterjúk Delphi-módszer Vállalati kérdőíves megkérdezés Szakértői mélyinterjúk Vállalati kérdőíves megkérdezés Szakértői mélyinterjúk Delphi módszer Vállalati kérdőíves megkérdezés Szakértői mélyinterjúk Delphi-módszer H5 A sikert a két fél kommunikációjában csak egy olyan eszközrendszer eredményezheti, amely tükrözi a két fél motivációit és közös érdekeltségi rendszerét. 1. táblázat Hipotézisek vizsgálati módszerei Forrás: saját szerkesztés Szakértői mélyinterjúk Delphi módszer 13
1 AZ EGYETEMEK, FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÜK, AZ EGYETEMI AUTONÓMIA ALAKULÁSA, TÍPUSAI „Az élet állandó fejlődés – társadalmi, politikai, lelki, attól függően, milyen szinten van. Ahhoz, hogy az emberek fejlődjenek, változniuk kell.” (Paulo Coelho) 1.1 Az egyetem Egyetem napjainkban az a felsőoktatási és kutatási intézmény, amely a legmagasabb szintű, a harmadfokú és a negyedfokú oktatást nyújtja, ezzel diploma és tudományos fokozat megszerzését teszi lehetővé, és amely a jogszabályok szerint belső autonómiával rendelkezik. Ez a belső autonómia az a tulajdonság, amely a latin „universitas” (egyetemesség, összesség) szó alkalmazását indokolja, illetve a fejlődéstörténet során annak elterjedését is elősegítette. Az universitas szó eredeti jelentése eltért a maitól: olyan „közösséget, összetartozó csoportot” jelentett, amelynek tagjai nem csak a tanulással, tanítással álltak kapcsolatban. (Font, M., 2011) Az universitas kifejezést egészen a 15. század elejéig ennél sokkal tágabb értelemben használták, ez jelentett minden olyan csoportosulást, amelyben közös érdekű vagy helyzetű emberek tömörültek, akár szakmai, akár államigazgatási szinten. Ennek megfelelően használata az egyetemek esetében a tanárok és diákok csoportosulását jelentette, s nem akadémiai fogalomként jelent meg. „Csak a tizennegyedik-tizenötödik század fordulójánál kezdik – a collegium, a congregatio vagy a corpus mintájára – az universitas kifejezést az akadémiai testületek megkülönböztető terminusaként használni.” (Ferencz S., 2001. 3. oldal) A studium generale a tizenharmadik század első felében már részben megjelenő, 1300 körülre kikristályosodó és a tizennegyedik századra szigorúbb jogi tartalmat is nyerő terminus technicusa a középkori egyetemi életnek. Minden intézményre kiterjeszthető pontos tartalma ugyan nem adható meg, de alapvető közös vonásai megfogalmazhatóak. Lényegében tanárok és diákok jelentős törvénykezési autonómiával, statútumok felállításának és saját tisztségviselőik megválasztásának jogával, valamint pecséttel, a hitelesség elismert attribútumával rendelkező céhszerűen szövetkező szerveződése, amelynek az "artes" mellett legalább egy magasabb fakultása (teológiai, jogi vagy orvostudományi) is van. A tizenharmadik században a "generale" státushoz előbb vagy utóbb pápai, illetve uralkodói megerősítéssel kellett rendelkezniük az egyetemeknek. Ennek elmaradása csak a tizennegyedik századtól fordul elő. (Ferencz S., 2001) 14
Page 1: Pécsi Tudományegyetem Közgazdas
Page 4 and 5: 4 EGYETEM-GAZDASÁG EGYÜTTMŰKÖD
Page 6 and 7: 31. ábra A vizsgált vállalkozás
Page 8 and 9: Ezzel szemben a főiskoláknak - ú
Page 10 and 11: humboldti eszméhez, amely mind sze
Page 12 and 13: marketinget értem, sőt, a fejezet
Page 16 and 17: 1.2 A kezdetek Az első akadémiát
Page 18 and 19: megszerezhetőségének és elismer
Page 20 and 21: 1.5 A modern kori egyetem funkcióv
Page 22 and 23: A felsőoktatási létszám-expanzi
Page 24 and 25: változása a működésért felel
Page 26 and 27: felsőoktatás minőségbiztosítá
Page 28 and 29: e. egy professzionális gazdasági
Page 30 and 31: az intézmény egyetlen (vagy kevé
Page 32 and 33: támogatnak. A modell fejlődéstö
Page 34 and 35: Meghatározó jellemző GAZDÁL- KO
Page 36 and 37: 2 A HARMADIK GENERÁCIÓS EGYETEMI
Page 38 and 39: Az egyetemeknek új versenytársakk
Page 40 and 41: tevékenység kiszervezése, az int
Page 42 and 43: Tóth megvédi annak a magyar egyet
Page 44 and 45: Második generációs egyetem 1. K
Page 46 and 47: akkor növekszik, ha abban vállalk
Page 48 and 49: információgyűjtésre, illetve eg
Page 50 and 51: Intézet 1. Intézet 2. Intézet 3.
Page 52 and 53: fennmaradhat. Ez szolgálhat garanc
Page 54 and 55: meglévő források hatékony felha
Page 56 and 57: 2.4 A tudás kommercializálása A
Page 58 and 59: Az egyetemek meghatározó változ
Page 60 and 61: 3.1 A magyar oktatási szektor makr
Page 62 and 63: A felsőoktatás, mint a közszfér
Page 64 and 65:
szervezet milyen és hová pozício
Page 66 and 67:
Célcsoport Jellemzői Célcsoport
Page 68 and 69:
oktatásszervezési személyzet alk
Page 70 and 71:
Kapcsolatmarketing sajátosságok A
Page 72 and 73:
vezetésében, finanszírozásában
Page 74 and 75:
Nézzük azokat az okokat, amelyek
Page 76 and 77:
feldolgozóipar szolgáltató feldo
Page 78 and 79:
3.4 A felsőoktatási kommunikáci
Page 80 and 81:
PR alapú kommunikáció •Proakt
Page 82 and 83:
félnek sok munkára, külső és b
Page 84 and 85:
12. ábra Tudáspiramis Forrás: Le
Page 86 and 87:
KORMÁNYZAT KORMÁNYZAT EGYETEM IPA
Page 88 and 89:
elhalványulnak, egymásba csúszna
Page 90 and 91:
Egyetem Gazdasági szféra Explicit
Page 92 and 93:
4.4.2 A gazdaság szereplői által
Page 94 and 95:
16. ábra A felsőoktatás terület
Page 96 and 97:
tehát nem egy alapelv, hanem egy g
Page 98 and 99:
5.1 Magyarországi vállalkozások
Page 100 and 101:
millió Forint 1990 1992 1994 1996
Page 102 and 103:
potenciállal rendelkező nagyváll
Page 104 and 105:
A Magyarországon hatályos nemzeti
Page 106 and 107:
A mintát a Közép-dunántúli Ré
Page 108 and 109:
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20
Page 110 and 111:
A vállalkozások fejlődését bef
Page 112 and 113:
osztalék fizetése eszközök és
Page 114 and 115:
A vállalkozások innovációs tev
Page 116 and 117:
A szolgáltatásokat elsősorban m
Page 118 and 119:
oldal) Etzkowitz értelmezésében
Page 120 and 121:
feladata meghatározni, illetve tud
Page 122 and 123:
az összegyűjtött információk
Page 124 and 125:
5.2.2 Kommunikáció a marketing-sz
Page 126 and 127:
A megkérdezett vállalkozások 12,
Page 128 and 129:
mindegy ; 43,0% a vállalkozás; 8,
Page 130 and 131:
A Delphi-kutatás eredményei a sza
Page 132 and 133:
multit bíz meg a gazdasági kutat
Page 134 and 135:
problémamegoldás a jellemző. Az
Page 136 and 137:
esetben ezeknek a hallgatói munká
Page 138 and 139:
Két olyan további réteg, célcso
Page 140 and 141:
6.1.1 Módszertani és szervezeti v
Page 142 and 143:
Kiemelt vállalati célcsoport a le
Page 144 and 145:
6.1.2 Vállalati kommunikációs fo
Page 146 and 147:
A már létező, és a piacon poten
Page 148 and 149:
6.2 Az egyetemi kommunikáció fina
Page 150 and 151:
VÉGREHAJTÁS FELADATAI Környezeti
Page 152 and 153:
figyelembevételével, hiszen csak
Page 154 and 155:
7 A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK VERIFIK
Page 156 and 157:
Az empirikus kutatások bizonyítot
Page 158 and 159:
az oktatók, kutatók, menedzsment
Page 160 and 161:
8 A KUTATÁS ÚJ ÉS ÚJSZERŰ ERED
Page 162 and 163:
- Hasznos lenne, s remélhetőleg m
Page 164 and 165:
Irodalomjegyzék ANTHONY, R.: The M
Page 166 and 167:
ETZKOWITZ, H.: The norms of entrepr
Page 168 and 169:
JÓZSA, L.: Marketingstratégia. M
Page 170 and 171:
PISKÓTI I.: Településfejlesztés
Page 172 and 173:
THURSBY, J. G., - THURSBY, M. C.: P
Page 174 and 175:
Mellékletek 173
Page 176 and 177:
Vállalkozások száma a Közép-ma
Page 178 and 179:
A szervezet vezetőjének adatai (8
Page 180 and 181:
II. A VÁLLALKOZÁS MAGATARTÁSA, I
Page 182 and 183:
III. K+F TEVÉKENYSÉG (25) Van-e k
Page 184 and 185:
IV. FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKE
Page 186 and 187:
(37) Mely kommunikációs eszközö
Page 188 and 189:
Melyek a legfőbb okok, amiért vá
Page 190 and 191:
Vállalati fejlődést befolyásol
Page 192 and 193:
Rotated Component Matrix a Componen
Page 194 and 195:
ANOVA Cluster Error Mean Square df
Page 196 and 197:
6. számú melléklet FÓKUSZCSOPOR
Page 198 and 199:
11. Vannak-e referenciák, éppen f
Page 200 and 201:
8. sz. melléklet Szakértői kérd
Page 202 and 203:
KÉRDŐÍV II. rész Az alábbiakba
Page 204 and 205:
14. A sikeres egyetemi tudástransz
show all

Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?