Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

4 EGYETEM-GAZDASÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS AZ INNOVÁCIÓK
A magyar felsőoktatás előtt álló kihívások: a globális piac kialakulása, az Európai
Felsőoktatási Térhez való csatlakozás, másik oldalról pedig a demográfiai hullámvölgy, az
államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenése, a túlméretezett intézmények éles
versenyhelyzethez vezetnek a szektorban. A túléléshez a felsőoktatási intézményeknek meg
kell újítaniuk képzési szerkezetüket, új szervezeti keretek között kell működniük,
hatékonyabban és gyorsabban reagálva a körülöttük zajló folyamatokra. Azok az
intézmények, amelyek képesek gyorsan reagálni, és elég nagyok, elegendő tartalékkal
rendelkeznek (főleg hallgatói létszámot tekintve) ahhoz, hogy az átalakulás okozta negatív
hatásokat elviseljék, azok csak „lesoványodnak”, a kisebbek, vagy későn reagálók sajnos éhen
halnak ebben a „hallgató utáni korszakban”. Az új társadalmi, gazdasági környezetben
átalakul a motivációs rendszer is: amíg az intézmények működését valamint integrálódását a
gazdaságba és a társadalomba sokáig kizárólag a tudományosság határozta meg, ezt
felváltotta a tudományosság, az állami szabályozások és a piacról szerezhető bevételek
hármassága. Ennek eredményeképpen a tradicionális, klasszikus egyetemek részben vagy
egészében vállalkozói egyetemekké alakulnak. Fontos azt is hozzátenni, hogy ezek a
gazdálkodó intézmények igyekeznek kapcsolatba kerülni régiójukkal, nem csak hallgatóik, de
megrendelőik, gazdasági kapcsolataik nagy része is innen kerül ki.
A téma azért is fontos és időszerű, mert
- brüsszeli elvárások a felsőoktatással szemben a K+F projektek számának és a
vállalati források bevonásának növelése,
- a képzések kialakításánál egyre szorosabb együttműködés szükséges az üzleti
szférával,
- a felsőoktatási intézmények egyre inkább rákényszerülnek, hogy fő tevékenységük, a
felsőoktatás és kutatás mellett megtalálják azokat a piaci megjelenési formákat, ahol
termékeiket (kutatások, képzések, egyéb szolgáltatások, stb.) értékesíthetik, bevételre
tehetnek szert, s csökkenthetik függésüket az állami finanszírozástól.
A célok eléréséhez azonban a másik fél is szükségeltetik. Vajon miért nem fogadja el a
vállalati szféra az akadémiait? Korábban feltételeztük, hogy ez csak információhiányra, vagy
a kommunikáció elégtelenségére vezethető vissza. Azt tapasztaljuk azonban, hogy hiába
juttatjuk el az információt a vállalatokhoz, azok nem ismerik fel a lehetőségeket. Mindkét
80