Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az innovációs tevékenység mérésére és nemzetközi összehasonlítására legtöbbször a<br />
kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát, vagy más néven „K+F<br />
intenzitást” alkalmazzuk 27 . A K+F ráfordításokat nem felhasználási, vagy tudományterület<br />
szerint szokás elsősorban osztályozni, hanem finanszírozók szerint. Ez alapján<br />
megkülönböztetik az állam, az üzleti szektor (vállalkozás) és a külföld ráfordításait. Az üzleti<br />
szektor K+F ráfordításainak külön neve is van, ez a BERD 28 . E mutatók mögött, amelyek azt<br />
demonstrálják, hogy az egyes országok erejükhöz képest mennyit költenek új tudás<br />
előállítására, az a feltételezés állhat, hogy ahol sokat költenek a tudásalkotásra, ott feltehetően<br />
sok új találmány születik és ezeket az adott országban hasznosítják is.<br />
Hazánk a rendszerváltás óta folyamatosan növeli azon összegeket, amelyeket kutatásra<br />
és kísérleti fejlesztésre használ fel, és a ráfordítások növekedésének üteme is jelentősen<br />
felgyorsult az utóbbi években. Az összes kutatás-fejlesztési ráfordítás bruttó hazai termékhez<br />
viszonyított mértéke azonban még így is meglehetősen alacsonynak értékelhető, mind az<br />
Európai Uniós, mind a világban tapasztalható arányokhoz képest. A statisztikai módszertan a<br />
kutatás-fejlesztés ráfordításait a kutatás-fejlesztési költségek és a kutatás-fejlesztési<br />
beruházások (felhalmozási kiadás) együttes összegeként határozza meg. Bármilyen hazai<br />
vagy külföldi forrásból származó pénzforrás idetartozik, amelyet eredetileg kutatásra vagy<br />
fejlesztésre szántak. A kutatás-fejlesztési költségek közé tartoznak a személyi jellegű<br />
ráfordítások, valamint a dologi költségek, kutatás-fejlesztési beruházás alatt pedig az új és<br />
használt tárgyi eszközök, számítógépes szoftverek beszerzési értékét értjük. A hazai kutatásfejlesztési<br />
ráfordítások nagyobb részét a kutatás-fejlesztési költségek teszik ki, azt<br />
dominánsan a tevékenységben foglalkoztatottak bérkielégítésére, illetve a már meglévő<br />
berendezésekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztési munka költségeire fordítják. Amennyiben a<br />
beruházások részaránya, avagy a források hatékonyabb allokációja megvalósulna, az<br />
jelentősen javíthatná a kutatás-fejlesztési szektor versenyképességét, s ezáltal támogathatná a<br />
tudás- és technológia-intenzív ágazatok növekedését is.<br />
27 A mutató GERD (Gross Domestic Expenditure on R&D) néven is szerepel.<br />
28 Business Expenditure on R&D<br />
98
Change language