Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

A hatások egy része mindenképpen makrokörnyezeti (pl. létszámhatások, finanszírozási
rendszer), azokat az intézmények nem képesek befolyásolni, csak kemény munkával
alkalmazkodni hozzájuk a túlélés és az eredményesség érdekében. A problémák másik része
azonban igenis orvosolható maga a szervezet által. Ezek olyan mikrokörnyezeti tényezők,
mint pl. a támogatói háttér elégtelensége, a figyelemfelkeltés, vagy akár a képzési kínálat
kialakítása és átalakítása, illetve a marketingszemlélet elterjesztése. E területek alakíthatóak, s
több-kevesebb (nem csak anyagi) ráfordítással lényegesen javíthatóak. (Deés Sz., 2002) A
társadalom-orientált marketingszemlélet adaptálásával az egyetem a társadalmi
szükségletekből származtatja a kutatások céljait, és válik sikeres vállalkozói egyetemmé.
„A MIT 21 sikere elsősorban annak köszönhető, hogy ügyesen kombinálta a kutatóegyetem
lineáris modelljét a land grant egyetem fordított lineáris modelljével, mely utóbbi a
társadalmi szükségletekből származtatja kutatási céljait.” (Etzkowitz, H., 2002. 20. oldal)
A vállalatok a házon belüli források után a szakmai folyóiratokat, konferenciákat és a
megbeszéléseket tartják a legfontosabb információforrásnak, a felsőoktatás négy felmérés 22
átlagában mindössze a 7-8. helyre került, azaz az egyetemi kutatás elsősorban közvetett
módon, a hagyományos tudományos csatornákon keresztül (publikációk) jut el az iparba.
(Novotny Á., 2010)
21 „Valószínűleg az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) volt a világ első vállalkozó
egyeteme. Messze a felsőoktatási intézmények második forradalmát megelőzve, az MIT már a 20.
század elején intézményesítette techtranszfer tevékenységeit: formalizálta a találmányok jogi védelmét
biztosító folyamatokat, találmány-felkutatási rendszert épített ki az egyetemen belül, találmányértékelő
bizottságokat állított fel és egy techtranszferirodát is a kutatási eredmények hasznosításának
elősegítésére.” (Novotny Á., 2010. 29. oldal)
22 Az IKU és a KSH által 1990 és 2000 között a CIS mintájára készített négy ad hoc innovációs
próbafelvétel alapján. (Inzelt A., 2004) A négy, különböző időszakban végzett, az Oslo kézikönyv
módszertanára épülő innovációs próbafelvétel közül kettő a feldolgozóipar nagy- és közepes méretű
vállalataira koncentrált, a harmadik a kis- és mikrovállalkozásokat vizsgálta, míg a negyedik a
szolgáltatási szektor nagy- és közepes méretű vállalkozásait.
74