Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

3.4 A felsőoktatási kommunikáció
A felsőoktatási intézményeknek hatékonyan kell kommunikálniuk mind piacaikkal, mind
célcsoportjaikkal. Nem elég a hiánypótló képzési programok vagy innovációs szolgáltatások
kialakítása, a vonzó árstruktúra és a célközönség számára könnyen elérhetővé tétel. Céljairól,
tevékenységéről valamint kínálatáról informálnia kell az intézménynek a fogyasztókat és
másokat is annak érdekében, hogy az intézmény iránti érdeklődésre motiválja őket.
Marketingszemlélet híján az egyetemek rendszerint prospektusokban, szóróanyagokban és –
ami azért már általánosnak tekinthető – weboldalban gondolkodnak. Pedig az egyetemek már
puszta létükkel is kommunikálnak.
Ha megvizsgáljuk a magyar egyetemek marketingtevékenységét, nyugodtan
kijelenthetjük, hogy az szinte csak az általános és a beiskolázási marketingtevékenységre
korlátozódik, s mellőz szinte minden olyan kommunikációt, amely a vállalati kapcsolatokra
irányul. A vállalati szféra véleménye is az, hogy az egyetemeknek a vállalati
együttműködések és megbízások szélesítéséhez fel kell keresniük a vállalatokat és kemény
értékesítési munkával megismertetni velük szolgáltatásaikat. A vállalkozás és egyetem közötti
kapcsolat kiépítése személyfüggő, megfelelő emberek szükségesek hozzá megfelelő
pozíciókban. A hatékony kommunikáció érdekében a személyes, face-to-face kommunikáció
ajánlható. Javasolt akár egy vállalati kapcsolattartó (értékesítő) alkalmazása is a felsőoktatási
intézményeknél. (Deés Sz., 2010). A pályázati forrásoknak köszönhetően – és remélhetőleg a
szemléletváltozás első jeleként – hazánkban is sorra létesülnek a technológia transzferrel
foglalkozó egyetemi szervezeti egységek. Sajnos azonban ezek kommunikációs
tevékenységéről megállapítható, hogy a kötelező pályázati nyilvánosság-biztosítási
tevékenységeken felül mellőzi a vállalatokkal való kommunikációt. Ennek az is oka, hogy a
pályázati forrásokat az egyetemek – éppen a szűkös állami finanszírozás miatt – működésükre
kénytelenek felhasználni, s a kommunikáció az első terület, ahol spórolni tudnak. Ráadásul
viszonylag könnyen használhatják fel a támogatási összegeket saját – főleg beiskolázási –
marketingtevékenységükre, kétségbeesetten próbálva megfelelni az elégtelen finanszírozási
rendszer és a növekvő verseny kihívásainak.
Az új piaci kihívások, a harmadik generációs egyetemi modell és az élesedő verseny arra
kényszeríti az egyetemeket, hogy átgondolják kommunikációs törekvéseiket. A
77