Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység”, a tanszék pedig „az a szervezeti egység,<br />
amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az<br />
oktatásszervezés feladatait”. Egymáshoz viszonyított szervezeti helyzetüket tekintve a<br />
karokon belül helyezkednek el az intézetek, amelyek tanszékeket tömörítenek, de erre a<br />
struktúrára a hierarchikus és nem a mátrix formájú felépítés jellemző. Önálló gazdasági<br />
egységként a karok funkcionálnak, s a karokon belüli intézetek meg/átalakulása sok esetben a<br />
könnyebb kari finanszírozás miatt történt.<br />
2.3.5 3 GU - finanszírozás<br />
Az egyetemek liberalizációja, az állami beavatkozás és a bürokrácia csökkenése<br />
világszerte megfigyelhető tendencia.<br />
A középkori egyetemet egyrészt a hallgatók finanszírozták befizetéseikkel, másrészt az<br />
egyház és az állam. Viszonylagos függetlenségüket javaikon és tulajdonaikon keresztül<br />
(elsősorban földtulajdon) tudták biztosítani. A második generációs egyetem fő<br />
jövedelemforrása az állam támogatása volt. A kormányzat egy előre meghatározott összeggel<br />
közvetlenül finanszírozta az oktatást és a szabad kutatást (elsődleges pénzáram), de<br />
kutatástámogatásra kutatási alapokat is létrehozott (másodlagos pénzáram), amelyek esetében<br />
azonban meghatározta a támogatások elosztásának metodikáját, s ez elindított némi versenyt a<br />
kutatók között. Az átalakulás második szakaszában, napjainkban a vállalkozóvá váló<br />
egyetemek egyre növekvő arányban részesülnek jövedelemben két további forrásból:<br />
- harmadik félnek kutatási és oktatási szolgáltatás nyújtása (harmadlagos pénzáram)<br />
- donáció, szponzoráció (negyedik pénzáram)<br />
Európa egyetemeinek finanszírozására jellemző, hogy ritkább ez a fajta szponzoráció, s az<br />
egyetemek ezért sokszor a gazdagok és tehetősek hozzáállását hibáztatják. Valójában az<br />
egyetemeknek magukat kellene hibáztatniuk. Meg kellene ugyanis kérdezni maguktól: „vajon<br />
mit adhatunk mi a támogatásért cserébe annak, akinek mindene megvan?”. Az egyetemek<br />
abban a ritka helyzetben vannak, hogy megadhatnák a támogatóknak azt, amire vágynak: a<br />
hallhatatlanságot! Létezik Nobel díj, vagy kevésbé prominens, de mégis komoly tiszteletbeli<br />
címek. Gyakran épületeket neveznek el tudósokról, így a nevük generációkon keresztül<br />
50