Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

meglévő források hatékony felhasználásáról, illetve arról, hogy az újabb források számukra is
hozzáadott értéket termelnének” (Európai Bizottság, 2005). Ez a szemléletmód határozottan
szakít azzal, amely a feszítő finanszírozási gondokat pusztán az állami támogatások
növelésével kívánná megoldani. Itt nemcsak amellett jelenik meg egyértelmű elköteleződés,
hogy növelni kell a felsőoktatás finanszírozására szánt forrásokat, hanem amellett is, hogy
ezek biztosításában nagyobb szerepet kell vállalniuk a háztartásoknak és a gazdaság
szereplőinek, továbbá a forrásokat elsősorban a rendszer legeredményesebben és
leghatékonyabban működő elemeinek a finanszírozására kell koncentrálni. A Bizottság által
javasolt új politika e területen egyértelműen elkötelezett a nagyobb teljesítményt és a versenyt
támogató megoldások mellett. (Halász G., 2007) A Bizottság szerint: „a kiegészítő
finanszírozásnak elsősorban ösztönzőket és eszközöket kellene biztosítania azon egyetemek,
illetve azon csoportok/személyek számára, akik készek és képesek az újításra, a reformokra és
a magas szintű minőség biztosítására a tanításban, a kutatásban és a szolgáltatásban. Ez a
kutatásban hangsúlyosabban a versenyen alapuló finanszírozást, míg az oktatásban erősebben
teljesítményhez kötött finanszírozást tesz szükségessé” (Európai Bizottság, 2005).
Hogyan veszíti el Európa a fiatalokat?
Európa megalkotta a modern egyetemet. Párizs és Bologna már az előtt összegyűjtötte a
tudósokat, mielőtt Amerika felkerült volna a térképre. Oxford és Cambridge kitalálta a
„bentlakásos egyetemet”: tudósok közösségét, akik azért laknak együtt, hogy magas
szinten tanulhassanak. Németország megalkotta a kutatóegyetemet. Egy évszázaddal
ezelőtt az európai egyetemek tudósok gyűjtőhelyei, és az egyetemi adminisztráció
modelljei voltak.
A kutatások azonban azt mutatják, hogy Európa a második világháború óta fokozatosan
átadja vezető szerepét az Egyesült Államoknak. Amerikában van a világ 20 topegyeteméből
17 18 . Az amerikai egyetemek foglalkoztatják a világ Nobel díjasainak 70%-
át, a világ műszaki és tudományos cikkeinek 30%-át innen publikálják. Nem véletlen,
hogy a feltörekvő országok most, amikor felsőoktatási modellt keresnek, inkább
Amerikára figyelnek, mint Európára.
Miért hanyatlanak ilyen meredeken az európai egyetemek? És mit tehetnek ennek a
megállítására? Az első kérdésre a választ az állam szerepében kell keresni. Az amerikai
egyetemek a finanszírozási forrásaikat számos különböző forrásból szerzik, nem csak az
államtól, hanem filantrópusoktól, vállalatoktól, és természetesen maguktól a diákoktól. Az
európaiak azonban főleg állami finanszírozottak. Az állami finanszírozás megszorítási
kényszere azt jelenti, hogy az európai kormányok egyre több és több hallgató
kibocsátásra kényszerítik az egyetemeket anélkül, hogy ehhez megfelelő forrást
biztosítanának. Ez pedig elkerülhetetlenül a minőség romlásához vezet. Az amerikai
modell azt mutatja, hogy az emberek hajlandóak és készek fizetni a jó felsőoktatásért,
18 a Shanghai Jiao Tong University globális rangsora szerint
53