Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

célok is, mint egyáltalán a vállalkozás léte, az önálló egzisztencia fenntartása, a működtetés
„élvezete” vagy a független életmód.” (Szerb L., 2008. 3. oldal)
Szerb László és Varga Attila A dél-dunántúli kis- és közepes méretű vállalkozások
innovációs abszorpciós kapacitása című felmérésükben már rámutattak a vállalkozások
mérete és innovációs hajlandóságuk közötti összefüggésekre, az akadémiai és a vállalati
szektor közötti együttműködés gátjaira (Szerb L. – Varga A. 2006) A kutatásukban szereplő
vállalatok 70%-ának fogalma sem volt, hogy az egyetem mit tudna kínálni nekik.
Egynegyedük szerint a felsőoktatási intézmények nem érdeklődnek a vállalkozásokkal történő
kooperáció iránt, és kb. ugyanennyiük okolja azt, hogy a tudás átadásának nincsenek
megfelelő mechanizmusai, intézményei (inkubátor, technológiai transzfer irodák, stb.).
A vállalati oldalról az együttműködés leggyakoribb akadályozó tényezője a
vállalkozások érdektelensége volt az egyetemek által kínált szolgáltatások iránt. A másik
legtöbbször megjelölt korlát, hogy a vállalatok nem tartották az egyetemek által kínált tudást
számukra hasznosnak, valószínűleg a gyakorlati hasznosíthatóság alacsony szintje miatt. Az
innovációs aktivitás és gyakoriság összefüggésbe volt hozható a vállalkozások méretével, a
legkisebb (0-5 fős) vállalkozások voltak a legkevésbé aktívak, míg a közepes méretű (50 főt
meghaladó) vállalkozások a legtevékenyebbek.
A rendszeresen megjelenő statisztikai adatok alapján nem tudjuk azonosítani azokat a
fontos belső (demográfiai és magatartási) tényezőket, amelyek magyarázatot adhatnának arra,
miért innovatívabbak egyes cégek és vállalkozók és miért nem azok mások. Ennek az
igénynek igyekeztem megfelelni, amikor egy vállalati megkérdezés keretében egyedi kérdőív
alapján vizsgáltam két magyarországi régió (Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország)
vállalkozásait 2011 tavaszán. A felmérésnek három fontos célja volt: válasz találni arra, hogy
milyen belső tényezők húzódnak meg a vállalkozások innovációs magatartása mögött;
megvizsgálni, hogy a felsőoktatási intézményeknek mekkora szerepük van a vállalkozások
innovációs működésében; és modellt állítani, majd gyakorlati javaslatot fogalmazni az
egyetemek számára, hogy hogyan javíthatják K+F kapcsolataikat a magyarországi
vállalkozások körében.
A kutatási célok alapján az alábbi kérdésekre kerestem a választ: befolyásolja-e a
vállalkozói magatartást, az innováció-elfogadási hajlandóság és az akadémiai szférával való
együttműködést vállalati oldalról a vállalatnagyság, a vállalkozói énkép, valamint a
vállalkozást körülvevő környezet, a régió fejlettsége. Megvizsgáltam azt is, hogy a
vállalkozások milyen szolgáltatáskínálatot várnak el, illetve kommunikációs formát tartanak
elfogadottnak és kívánatosnak az egyetemi oldalról.
104