Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

követel meg a lakosságtól, és számottevő beruházást igényel a hulladékgazdálkodó
vállalkozásoktól az új járművek, technológiák alkalmazási kényszere miatt.)
4.4.5 A regionalitás gátjai
Számos nemzet, így Magyarország gazdasági szerveződése is meglehetősen tagolt
területi szempontból: az ország észak-nyugati részén a külföldi, elsősorban multinacionális
vállalatoknak, míg a keleti és déli területeken a költségvetési intézményeknek van
meghatározó szerepük. (Lengyel B. et al., 2008) A fejlett régiók példája azt mutatja, hogy az
innovációs rendszerek erősségét az iparági struktúra, a cégek földrajzi eloszlása és az
akadémiai hagyományok jelzik. (Fritsch A., 2004) (Lengyel B. et al. 2008)
Magyarország innovációs rendszerét erős területi koncentráció jellemzi, ami
feltehetőleg hosszabb távon is érvényesülni fog. A K+F intézmények, ráfordítások, a
szektorban foglalkoztatottak, valamint a bejelentett szabadalmak túlnyomó többsége is
Budapestre összpontosul. Budapest mellett a nagyobb egyetemekkel rendelkező vidéki
akadémiai központok (Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém) válhatnak az innováció alapú
regionális gazdasági fejlődés szereplőivé (Dőry T. - Rechnitzer J., 2000).
Budapest innovációs rendszere eltér az ország többi területétől, nemcsak azáltal, hogy
az erőforrások és az outputok igen erősen koncentrálódnak a központi régióban, hanem abban
is, hogy az innovációban szignifikáns pozitív agglomerációs hatás érvényesül. A központi
régió, az ország egyetlen, nemzetközileg is jelentősnek minősíthető tudományos, technológiai
és ipari koncentrációja. (Varga A., 2005)
92