Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

5.1 Magyarországi vállalkozások innovációs hajlandósága és az azt
befolyásoló tényezők
5.1.1 A magyar kutatás-fejlesztés és innováció trendjei
A pénzügyi válságban és azt követően az innovációnak meghatározó szerepe van a
fenntartható, tartós fellendülésben és a nemzetállamok hosszú távú gazdasági növekedésében,
de a tudomány, a technológia és az innováció új utakat nyithat meg a társadalmak előtt álló
legnagyobb kihívások, így például a demográfiai változások, a globális egészségügyi
kérdések, és a klímaváltozás kezelésében is. Az innováció szerepe soha nem volt még ilyen
fontos, s az országoknak produktívan kell befektetniük a tudásba, ha eredményeket akarnak
elérni a fenti területeken. Az elmúlt évek gazdasági történései azonban nehéz helyzetbe
sodorták az innovációt is, a vállalatok csökkenő kereslettel és hitelfelvételi problémákkal
szembesültek, amelyek meggátolták innovációs erőfeszítéseiket. A válságkezelés, a jövőbeli
innovációs és gazdasági növekedési kilátások javítása érdekében a nemzetállamoknak most
növelniük kell a tudományos bázisba, az állami kutatásba és az emberi erőforrás-fejlesztésbe,
azaz az oktatásba juttatott beruházásaikat, javítaniuk kell a nemzeti és a nemzetközi
együttműködéseket is. Az egyik legnagyobb súlyt a hatékonyabb szabályozás kapja, hogy
egyrészt erősödjön a kutatás, fejlesztés és a felsőoktatás, másrészről pedig az ipar és a kutatás
közötti kapcsolat, sőt, hogy struktúra-bővítéssel a közösségi érdekelteket is bevonja a
folyamatba. A legtöbb ország a technológiákat fejleszti: beruházásaik a kulcsfontosságú
kutatási területekre és a csúcstechnológiai fejlesztésekre irányulnak – többek között a
biotechnológia, nanotechnológia, infokommunikációs technológia, új anyagok és korszerű
gyártótechnológiák – pl. funkcionális élelmiszerek (Szakály Z., 2011) –, de nem szabad
elfeledkezniük a politikai támogatás fejlesztéséről sem az innovációs értéklánc különböző
szakaszaiban (például ösztönzők biztosítása által a kutatáshoz és fejlesztéshez támogatások
vagy adókedvezmények formájában, vagy konkrét technológiai klaszterek vagy kockázati
tőkealapok létrehozásának támogatásával) a beruházások minél jobb megtérülése érdekében.
Egyre több ország alkalmaz ösztönző adókedvezményeket, ennek ellenére még mindig a
támogatások, szubvenciók és hitelek formájában nyújtott közvetlen állami finanszírozás az
üzleti kutatás és fejlesztés leggyakoribb támogatási gyakorlata, amelyben egyre nagyobb súlyt
kapnak a versenyre épülő és az érdemalapú programok. A közvetlen finanszírozás és a
közvetett intézkedések közötti egyensúly eltéréseket mutat bizonyos tényezők, például az
adott ország ipari struktúrája, a nagy kutatás- és fejlesztésintenzív cégek jelenléte, a kutatásfejlesztési
tevékenység intenzitása és specializáltsága függvényében. (OECD, 2010)
97