Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4.4.2 A gazdaság szereplői által keltett gátak<br />
A sikeres „fenntartható vállalkozói egyetemmé” vagy harmadik generációs egyetemmé<br />
válás első lépésként meg kell ismerni egyrészt a társadalom és a lakosság, de főleg a vállalati<br />
szféra fogadókészségét a tudásközpontokkal szemben. Mert hiába szeretne egy egyetem<br />
tudásközponttá válni, hasznosítható tudást kínálni a vállalkozói szférának, ha ez a másik fél<br />
fogadókészségének hiányában meghiúsul. Márpedig jelenleg, a második átalakulási szakasz<br />
legelején a párbeszéd még nem működik. Az okok többrétűek, vállalkozói oldalról elsősorban<br />
a vállalkozások alacsony innovációs hajlandóságát kell kiemelni. Az elégtelen vállalkozási<br />
hajlandóság oka azonban nem csupán a – legtöbbször a vállalkozók által említett – korlátozott<br />
pénzügyi lehetőségek miatt van. A magyar vállalkozások innováció iránti alacsony<br />
aspirációjának oka a szervezeti kultúrákban, a vállalkozók, vállalatvezetők túlzott pozitív<br />
énképében is keresendő.<br />
4.4.3 Kormányzati gátak<br />
Az állam által épített gátak elsősorban finanszírozási gátak, beleértve azt a jelenséget is,<br />
hogy a két szektor, az egyetem és gazdaság együttműködését dominánsan a külső<br />
támogatások (főleg EU források) határozzák meg és a nem a piaci igények hívják életre. Az<br />
egyetemek pályázati támogatásokból megvalósuló kutatásaikhoz keresnek vállalati<br />
partnereket. Másik oldalról az állami felelősségvállalás gátjai jelennek meg, elsősorban a<br />
szociális és társadalmi kötelezettségeknek (munkanélküliség visszaszorítása,<br />
versenykörnyezet biztosítása, stb.) való megfelelés kényszere.<br />
4.4.4 Társadalmi gátak<br />
A kitűzött célok fontosságából eredő gátak, amelyek sokszor nem a gazdaságos<br />
hasznosítást helyezik előtérbe, hanem a társadalmi ügyet. A társadalmi szervezetek eltérő<br />
céljaiból következik, hogy azok nem pénzügyi, hanem egyéni, vagy társadalmi értékekben<br />
mérhető hasznot várnak el, ráadásul ez a haszon nem a befolyásolóé, hanem az egész<br />
társadalomé, a legyőzendő versenytárs pedig maga a viselkedésforma (pl. károsanyagkibocsátás<br />
csökkentése, környezetvédelem, stb.). A konkurenciának ez a formáját azért<br />
nagyon nehéz legyőzni, mert minden esetben kedvezőbb az aktuális, megváltoztatandó<br />
viselkedésforma, ráadásul a profitszféra ellenérdekelt is lehet. (A szelektív hulladékgyűjtés<br />
elfogadtatása a társadalommal például rövidtávon kényelmetlenséget, plusz odafigyelést<br />
91
Change language