Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

kapcsolat, a köztük lévő erőviszonyok kiegyensúlyozottsága határozza majd meg a társadalom
aktivitását.
Vizsgálataim eredményeként azonban azt gondolom, hogy a mai társadalomközpontú, a
fenntartható fejlődést és a társadalmi felelősségvállalást önként vagy kényszerből magáénak
valló gazdaságban, jelen fejlettségi szinten már érdemes az egyetem közvetett társadalomelérési
funkcióját megújítani, azt különválasztani, vagyis a modellt kiegészíteni egy negyedik
szereplővel: magával a társadalommal, illetve annak érdekképviseleteivel, a civil és szakmai
szervezetekkel (Farkas K., 2010). Ezzel a modell „Triple”-ből rombusszá válik.
14. ábra Tudástranszfer modell: 4.
Forrás: saját szerkesztés
4. Rombusz modell
Ha a modell szereplőinek számát növeljük, akkor érdemes áttekinteni kapcsolataikat is.
A Triple Helix modell is kitér arra, hogy az egyes szektorok céljai eltérőek, s a globalizáció,
valamint a tudásalapú társadalom hatásaként szerepük is megváltozik, feladatkörük bővülhet,
szűkülhet, de csak az egységek közötti állandó, intenzív kommunikáció biztosíthatja az összes
szektor és egyidejűleg a régió fejlődését is. A szektorok közötti kommunikáció hordozói a
hálózatok, tudástranszfer intézmények, amelyek sok esetben a fejlődéssel párhuzamosan
alakulnak ki, tevékenységüket tekintve vegyesek, kevertek. A különböző szektorok
intézményei képesek lesznek egymás feladatait átvenni, emiatt a szektorok határai
86