Dees Szilvia_disszertacio.pdf - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

elhalványulnak, egymásba csúsznak, a szervezeti korlátok elmosódnak. (Lengyel B., 2005)
Hatékony működésükön keresztül az intenzív kommunikáció tudásintenzívvé alakul.
A tudásintenzív kommunikációnak pedig azért van óriási jelentősége, mert –
visszautalva Boutellier-re és Lengyelre – a versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlen
hallgatólagos tudást a szereplők csak a szférák közötti korlátok lebontásával képesek átadni.
Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a modell egyes szereplői átveszik egy vagy akár több más
érintett szerepét is.
Az egyetemeket tekintve elsősorban a gazdasági és a társadalmi szerepvállalás jelenik meg
kapcsolatként. Egyre több oktatási intézmény kínál profitorientált szolgáltatást a piacon:
inkubátorházat, innovációs vagy kutatóközpontot hoznak létre, klaszterekhez csatlakoznak,
vagy a társadalom felé fórumokat, előadásokat, szakmai találkozókat szerveznek,
mintaprojekteket hoznak létre.
A vállalkozások egyre intenzívebben vesznek részt az oktatásban: a gyakorlatorientált
alapképzések elengedhetetlen feltétele a gyakorló szakemberek bevonása az alkalmazott tudás
átadásába, valamint a vállalatok által a szakmai gyakorlatukat töltő felsőoktatási hallgatók
képzése. De megjelenik az oktatási tevékenység a vállalati tréningek szervezésében is.
Az állam leginkább a kutatások, ezen belül is az alapkutatások finanszírozásában van jelen,
szabályozással ösztönöz (pl. innovációs járulék), illetve vállalati projekteket támogat,
amelyekbe kötelezően bevonja az egyetemi és civil szféra szereplőit is.
A civil- és szakmai szervezetek pedig amellett hogy szintén részt vállalnak az oktatási
tevékenységből, biztosítják azt, hogy olyan tudások áramoljanak, amelyek a társadalom és a
gazdaság számára hasznossággal bírnak, így az alapkutatások eredményei nem csak hogy
alkalmazhatóvá, de rentábilissá is váljanak.
Bár a rombusz szereplői egyenrangúak az egyetemek szerepe azért egy ponton mégis
egyedi: tulajdonképpen ők „teremtik” a tudást, ők adják a Helix kiindulópontját, indítják el a
tudástranszfert.
4.3 A tudástranszfer elemei
Ha az egyetem és a gazdaság közötti tudásáramlást vizsgáljuk, akkor konkrétan is
meghatározhatjuk a fent jelzett tudásformákat. Itt kell megjegyezni, hogy a tudástranszfer szó
magyarosításakor legtöbbször a tudásáramlást használjuk, holott sokkal helyénvalóbb lenne a
tudás-terjedés kifejezés. A mozgásformákat tekintve ugyanis az áramlás során már meglévő
dolgok mozognak, vagy a mozgás azonos téren belül történik. A tudás mozgásakor azonban
87